A lucfenyők rövid bemutatása
Többségük tűri az időjárás szélsőségeit, a kemény fagyokat is, sőt talajban sem válogat. Mivel azonban a gyökérzetüksekélyen helyezkedik el, a viharos, orkánszerű szél tövestől kifordíthatja őket. Különösen a magas példányok veszélyeztetettek ebből a szempontból, ha nincs körülökkük szélfogó aljnövényzet.
A széles koronájú, lecsüngő hajtású lucfenyők igen nagy helyet igényelnek, ezért hamar kinövik a kis díszkertet. Szűkebb helyre inkább a karcsú szerb fenyőt (Picea omorika) ültessük. A szerb, a luc- és az ezüstfenyő egy éves friss hajtásai egyaránt jól tűrik a nyírást, ezért mindegyik alkalmas nyírt sövény létesítésére.
 |
| Picea glauca |
Termőhely, felhasználás
A lucfenyők hatalmasra nőnek, akár 20 méternél is magasabbak lehetnek, emiatt kevés kertben van számukra hely. Közeli rokonuk a törpe cukorsüvegfenyő (Picea glauca 'Conica'), amely az eégszen kis kertet sem egyhamar növi ki. Hasonlóan kis termetű fajta a Picea abies "Little Gem'. A luc és rokonsága a nyílt, napos helyet kedveli.
 |
| Picea abies 'Little Gem' |
Ápolás
A cukorsüvegfenyő egyes hajtásai olykor visszaütnek az eredeti vad fajra. Ezeket a többitől elütő, erős hajtásokat ajánlatos tőből eltávolítani. A lucfenyő csüngő ágú fajtája a szomorú luc (Picea abies "Inversa'). Vezérhajtása fölfelé növekszik, de ebben sokszor segítségre szorul. Egy erős, hosszú karót verjünk le mellé, és kötözzük hozzá a vezérhajtást, amíg az kellően meg nem erősödik, és el nem éri a kívánt magasságot. Valamennyi magas törzsű fenyő nevelésének fontos eszköze a támasz, és ugyancsak fontos művelet a vele versengő vezérhajtások eltávolítása. Előfordul, hogy csak a csúcshajtás görbe vagy torzult, ilyenkor elegendő a törzs felső részéhez erősíteni egy bambuszrudat és ehhez kötözni a csúcshajtást, amely a bambuszrúd mellett idővel kiegyenesedik.
Már csemetekorban figyeljünk a fenyők esetleges kettős törzsének kelekezésére, és idejében távolítsuk el az egyik vezérhajtást, hogy a másik akadálytalanul fejlődhessen.
Forrás: Örökzöld Kert
