Újragyepesítés 7 lépésben - 2. rész
Előző részünkben azt részleteztük, hogy milyen előmunkálatokat ajánlott elvégezni egy újragyepesítés előtt; a következőkben a vetés körüli teendőket írjuk le az első fűnyírással bezárólag.
Jó tanács! Már az építkezéskor gondoljunk a leendő kertre is: amikor a pincét ássák, gondoskodjunk róla, hogy a talaj felső, humuszban gazdag rétegét (az úgynevezett „A szint", feltalaj vagy termőréteg) külön kezeljük. Halmozzuk ezt fel a telek egy szabad sarkában legfeljebb 1,5-2 m magasan, és a talajélet fenntartásáért a tárolási idő alatt vessük be valamilyen zöldtrágya-növénnyel. A természetes növénytakaró egyben gondoskodik a talaj megfelelő árnyékolásáról is.

4. lépés: Talajelőkészítés


Kezdjük a talajelőkészítést a kapálógéppel, hogy fellazítsuk, morzsás szerkezetűvé munkáljuk meg a talajt. Ezután következhet a gereblyézés: egy irányba haladva húzzuk ki a területről a gyökérmaradványokat és a nagyobb rögöket. Ha a kapálógépes talajlazítás ellenére túl sok a durva rög, akkor a problémás helyekre érdemes szitált kerti földet vásárolni.

A megvásárolt termőföldet talicskával hordjuk szét a szükséges helyekre, és 2-3 cm-es rétegben elterítve egyszerűen takarjuk le vele az egyenetlen talajrészeket. A vetés előtti indítótrágyázást a fűfélék nem feltétlenül igénylik.

 

ujragyepesites

 

5. lépés: Vetés, takarás


Természetesen egy menetben is bevethetjük az egész területet, ám nagy felületre rendszerint nehezebb egyenletesen kiszórni a  magot, és így gyakran lesz foltos a vetés, m2-enként 20-30 g fűmaggal számoljunk. A megadottnál több vetőmaggal sem érünk el sűrűbb gyepet.

A füveknek pedig szükségük van a fényre a begyökeresedéshez, és a túl sűrű állományban pont ez hiányozna nekik. A vetés után sekélyen dolgozzuk be a magokat a talajba gereblyével, de ügyeljünk, hogy ne kerüljenek 5 mm-nél mélyebbre. A magok nagy része így takarást kap, a más részük viszont a felszínen marad.

 

6. lépés: Hengerezés, öntözés


A talaj lezárásaként menjünk végig a bevetett területen a gyephengerrel. Ez a lépés rendkívül fontos, mert így, a nyomás hatására kerül egymással közvetlen kapcsolatba a talaj és a fűmag - ez pedig elengedhetetlen a csírázás szempontjából. A művelet legjobb eszköze a rácsos henger, de természetesen alkalmasak a vízzel megtölthető műanyag, illetve a fából készült hengerek is. A hengerezéskor száraznak kell lennie a talajnak, mert különben a nedves földdel a magok is a hengerre tapadnak. Az első öntözéstől kezdve folyamatosan nedvesen kell tartani a talajt.

A nyári hőségben érdemesebb nem egyszerre kiadni a szükséges nagy mennyiségű vizet, hanem naponta többször, kis vízadagokkal és finom öntözőrózsával vagy szórófejjel öntözni. Így biztosan nem mosódnak el a magok, és egyenletes lesz a kelés.

 

7. lépés: Az első nyírás


Az első fűnyírással várjuk meg, amíg a frissen kikelt fű eléri a 10 cm-es magasságot, és akkor is csak a levélcsúcsokat (kb. 1 -2 cm-es) vágjuk le. A csúcsok eltávolításával ösztönözzük a kis növények gyökere-sedését.

A következő nyírásoknál már fokozatosan egyre rövidebbre vághatjuk a fűszálakat, amíg végül elérjük a kerti pázsitoknál megszokott 3-4 cm-es magasságot.

 

<< Vissza a cikk elejére: Az újragyepesítés előmunkálatai

 

pazsit-gondozasa

 

Forrás: A pázsit gondozása

Tekintse meg a könyvet könyváruházunkban >>

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

Mikor és hogyan kell ültetni a csicsókát?

A csicsóka ültetési ideje októbertől május elejéig tart, de a legjobb március végén ültetni.

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

Gloxínia

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.