Milyen szempontok alapján kell otthont választanunk, ha üvegházat szeretnénk létesíteni?

Miért hasznos az üvegház?

Az üvegház legfontosabb előnye természetesen az, hogy a hőmérsékleti változásoktól és az időjárástól függetlenül egész évben folyamatosan termelhetünk, így nem csupán a tavaszi-nyári hónapokban leszünk ellátva zöldségekkel. Egy jól megépített üvegházban ugyanis beállíthatjuk a páratartalmat, a hőmérsékletet, a vízmennyiséget, de akár a fényviszonyokat is, így biztosítva a folyamatos termelést. Megfelelő gondozás mellett ráadásul gyorsabban nőnek a növények, így ugyanannyi idő alatt többet termelhetünk, mint egyszerűen a kerti ágyásokban.

Az üvegház ezen kívül hatékony védelmet biztosít a növényeknek, mivel a zárt térbe nehezebben juthatnak be a kártevők. Így kevesebb növényvédő szerre van szükség, ami az egészségünkre is kedvező hatással lesz. Bár az üvegház anyagi befektetéssel jár, ez azonban gyorsan megtérül majd, hiszen kevesebbet fogunk a zöldségekre költeni. Ha okosan építjük ki a víztakarékos öntözési módot, akkor ráadásul a vízhasználaton is spórolhatunk.

Láthatjuk tehát, hogy ha lehetőségünk van rá, érdemes belevágni az üvegház építésébe, de mire van ehhez szükségünk?

Milyen szempontokat vegyünk figyelembe, amikor új otthonunkat keressük?

Ha az a tervünk, hogy üvegházat létesítsünk, néhány dolgot mindenképp érdemes átgondolni és figyelembe venni. Lássuk, mik ezek!

Jogszabályi háttér

Az első kérdés amit tisztázni kell, mielőtt belevágnánk az üvegház létesítésébe az az, hogy ehhez szükségünk van-e valamilyen engedélyre. Az építési tevékenység végzésére ugyanis a jogszabályban meghatározott építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szabályozza a kérdést, amikor felsorolja az engedély beszerzése alóli kivételeket. Ide tartozik a növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, valamint a növénytermesztésre és gombatermesztésre szolgáló fóliasátor építése és bővítése.

Ez alapján tehát mentesülünk az építési engedély alól, feltéve hogy az üvegházat növény- és gombatermesztésre használjuk.

Fontos rendelkezéseket tartalmaz még az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet is, mely felsorolja, hogy az építményeknek milyen követelményeknek (például településrendezési, településképi, illeszkedési, a környezetvédelmi, műemlékvédelmi, közbiztonsági, akadálymentességi) kell megfelelniük, de fontos a terep, a talaj és a talajvíz adottságainak megőrzése is.

Annak megállapítása, hogy telkünk a fenti követelményeknek megfelel-e, nem egyszerű, ezért mindenképpen javasoljuk azt, hogy a vásárlás előtt egy ingatlan ügyvéddel egyeztessünk a kérdésben.

Adófizetési kötelezettség

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §-a lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy rendelettel adókat állapítsanak meg – köztük építményadót is. A 13. § azonban felsorolja azokat az építményeket, melyek mentesek az adó alól: ide tartozik az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint növénytermesztésre szolgáló építmény, például az üvegház is. Ettől a szabálytól az önkormányzat sem tekinthet el.

Helyi szabályozás

Bár azt tisztáztuk, hogy építési engedélyre nincs szükség, a helyi önkormányzati rendeletek előírhatnak speciális rendelkezéseket, melyeket az üvegház létesítése előtt mindenképp ajánlott ismerni.

A szabályozás önkormányzatonként változik: van, ahol előírják, hogy az üvegház gerincmagassága maximum mekkora (például 5 méter) lehet, és van, ahol településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni üvegház létesítése esetén. Olyan szabályozás is létezik, mely szerint csak a bizonyos magasságot vagy alapterületet meghaladó építmények esetén áll fenn ilyen kötelezettség.

Tájolás

Ezeket az építményeket észak-déli irányra merőleges tengellyel kell telepíteni, ugyanis ez biztosítja számunkra a napsugárzás legjobb kihasz­nálását. Ezért ha nem meglévő ingatlanra építjük fel, akkor a bonyolultabb tervezés, formai és belső kialakítás nehézségeit elkerülendő olyan otthont válasszunk, melynek udvarán ezek a feltételek adottak.

Ha szeretnénk maximalizálni az energia-megtakarítást, akkor olyan ingatlant keressünk, ahol áll egy nagyobb szélfogó sövény vagy magasabb fal is, az erős szél ugyanis kárt tehet az építményben és a növényekben is.

Közművesítettség

Az üvegházban – akkor is, ha az egyszerűbb, fűtetlen változatot építjük fel – szükség lesz vízre az öntözéshez, ezért érdemes olyan telket választani, ahol a közművesítettség megoldott.

Távolság a szomszédos ingatlantól

Itt ismét egy jogszabály köti meg a kezünket, ugyanis a már idézett 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet kimondja, hogy az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem állhat növénytermesztés céljára szolgáló üvegház. Előírás az is, hogy üvegházat – helyi szabályozás eltérő rendelkezése hiányában – a szomszédos telekkel közös határtól legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni. Ettől a szabálytól tehát lehetséges eltérés, ezért is érdemes áttekinteti a helyi rendelkezéseket.

Mielőtt belevágnánk…

Az üvegház létesítésének az esetek döntő többségében semmilyen akadálya nem lehet. Azt azonban láthatjuk, mennyi mindenre kell odafigyelni, ezért az ingatlan megvásárlása előtt kérjük ki szakember, ingatlan ügyvéd tanácsait. Így nyugodt szívvel vághatunk bele az építkezésbe, és a következő évben már le is arathatjuk a munkánk gyümölcsét.