Mosószer a fáról: indiai mosódió

A mosószerek, mosóporok használata több ponton okoz környezetszennyezést

Szintetikus alapanyagokból készülnek, energiaintenzív technológiára van szükség az előállításukhoz, melynek melléktermékei maguk is szennyezik a környezetet. Használat után a víz természetes körforgásával a természetbe visszajutó vegyi anyagok lebomlása hosszú időt vesz igénybe, mely alatt növényekbe szívódik fel, állatok szervezetébe jut be, vagyis élő szervezetek működésére hat. És nem pozitív módon.

A környezetkímélő mosószerek előállítása során ügyelnek arra, hogy természetes anyagokat használjanak, melyek a használat után lebomlanak. Vannak olyan cégek, akik a csomagolás előállításánál is környezettudatos elveket érvényesítenek.

Kelet-ázsiai szappanfa (Sapindus mucorossi)

És van egy olyan mosószer, amely a fán terem...

India területén már évszázadok óta ismerik és használják a mosódió fa termésének héját. A szappanfafélék családjába tartozó Sapindus mucorossi terméshéjának szaponintartalma 14%. Ez az anyag vízben kioldódva habzani kezd, szappanként hat és alkalmas a ruhák tisztítására, mosására.

A szappanfa termése a mosódió

A szaponin magas fokú zsíroldó hatásának köszönhetően eltávolítja a szennyeződést a ruhákból, anélkül, hogy a textíliákban kárt tenne vagy hogy a színek kifakulnának. A mosódióhéj foszfát- és tenzidmentes. Vagyis nem tartalmaz környezetszennyező és allergizáló, bőrirritációt okozó anyagokat.

A mosódió több szempont miatt is környezetbarát:

• Előállítása környezetkímélő. Tápanyagokban gazdag talaj, napfény és víz szükséges a bőséges terméshez. A fa növekedése közben szén-dioxidot köt meg és oxigént termel.
• Használata során csak természetes anyagok kerülnek a környezetbe.
• Használat után természetes úton lebomlik, komposztálható.
• Még egy érv szól a használata mellett: olcsóbb, mint a vegyszeres mosás.