Mitől kukacos az alma?

A gyümölcsfogyasztók életét egy aprócska molylepke, illetve annak hernyója keseríti meg

Az almamoly nem csak az almatermésűeket, hanem a diót, mandulát, kajszit, naspolyát és szilvát is előszeretettel választja táplálékul, lakhelyéül. A dió károsítása esetén az egész gyümölcs használhatatlanná válik, az alma rágatlan részeit azonban még meg lehet menteni egy hegyes, rövid pengéjű késsel.

Az almamoly (Cydia pomonella) jelenlétét úgy lehet először észrevenni, hogy a gyümölcs felületén megkeressük a hernyójáratot, amely az apró krémszínű hernyó beköltözését jelzi. A járat egészen a magházig tart; ott táplálkozik a hernyó, amíg kedve tartja. A gyümölcsöt belülről dézsmálja.

Az alma felületén tehát luk, apró morzsák, kitolt ürülékszemcsék és rágcsálék utal az elégedett kártevőre.

Nem árt résen lenni, mert az egymáshoz érő gyümölcsök érintkezési pontján a hernyó is átmehet. A megrágott alma gyakran leesik a fáról, majd a rágás helyén moníliával fertőződik, és a földön elrohad.

Az almamoly ellen célszerű védekezni

Szerencsére tudjuk, hogy a kifejlett hernyók a gyümölcsfák kérgéig ereszkednek és a kéregrepedésekben bábozódnak. A maguk által készített gubóban telelnek át. Célszerű ezért téli lemosó permetezést végezni. Megfelelő szer ehhez a vektafid. Ha az egészséges almát nem a zöldségesnél szerezzük be, akkor nyáron permeteznünk kell. Az évközi védekezést az almamoly első rajzásához kell igazítani.

Feromoncsapdával előrejelezhetjük a rajzás kezdetét, ettől kezdve kéthetente kell védekezni, egészen a szüretig.

_{Horváth Hajnalka - Bálint András}