Gönci barack érése

A gönci barack hungarikum. Júniusban kezdik szüretleni, és a szüret augusztusig tart, hogy aztán lekvár, pálinka, befőtt, és aszalt barack készüljön belőle. Na és persze barackos gombóc, a kedvencem!

A gönci barack puha

Több magyar kajszi fajta is létezik, Gönci magyar kajszi, Magyar kajszi C235, Mandulakajszi, Ceglédi Piroska, Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi óriás, Ceglédi arany, Pannónia és Bergeron, de azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy a gönci barackot tényleg mindenki ismeri. Legalábbis az elnevezést, mert magát a barackot már sokkal kevesebben. A gönci barack ugyanis puha, ha megnyomódik, az bizony meglátszik rajta.

Szedd magad barack: itt a 2023-as lista!

Ezért aztán alkalmatlan arra, hogy kamionokkal a hűtőházba, majd onnan a hipermarketbe, végül a bevásárlókocsiba kerüljön, miközben csomagolják, dobálják, tapogatják. Cserébe sokkal finomabb mint azok a francia eredetű fajták, amik kibírják a több száz kilométer utazást, a sokszor hetekig tartó hűtést, és még akkor is kő kemények, amikor megvesszük őket. Azokból a barackokból nem készül jó lekvár, hiszen alig lehet kimagozni. De abból nem lesz jó a pálinka sem. Így tűnt el a lédús, édes paradicsom, a legfinomabb eperfajta, és ez lett a veszte a könnyen lehúzható héjú, hatalmas őszibarackoknak is. Nem hipermarket kompatibilisek.

Gönci barack pálinka

Nem meglepő módon, a gönci barack Göncön és térségében terem, kb. 200 hektáron.  Az uniós földrajzi árujelzőt kizárólag Borsod- Abaúj-Zemplén megye négy meghatározott – az Abaúj-Hegyközi, az Encsi, a Szerencsi és a Szikszói – kistérségben található több mint 40 település közigazgatási területéről származó kajszibarackra lehet alkalmazni. Például Boldogkőváralján a vár alatti hatalmas barackosokban is ez terem.

A gönci kajszibarack Magyarország legészakabbra fekvő gyümölcstermesztő tájának gyümölcse, amely a Hernád menti Tokaj-Hegyalja, a Szerencsi-dombság, valamint a Cserehát hegy-és domboldalain, 150-300 méter magasságban telepített ültetvényeken terem. A tájon szinte kizárólag magyar kajszibarackfajtákat termesztenek több mint 300 éve. Az eredetvédelem kötelezettségeket is jelent a barackot termelő gazák számára.

A gyümölcs továbbra is csak hagyományosan, kézzel szedhető (megjegyzem, nem is lehetne másképp, hiszen annyira lédús, hogy a gépi szüretelést nem élné túl), és a gazdáknak eredetvédelmi naplót is vezetniük kell a földrajzi területről való származás igazolása érdekében. Ebbe kell felírniuk a termesztés pontos helyét, és a földrajzi számát, és a a gyümölcsfa számát is. Azért arra még gondolom várni kell, amikor majd úgy rendelhetünk a gönci barackból, hogy Józsi bácsi, tavaly annyira jó lekvárt sikerült befőznöm a 4781-es fa terméséből, hogy idén lefoglalnám mindet előre, ha még más nem tette meg, de reméljük el jön majd ez az idő is, amikor annyira értékessé válik a gönci kajszi, mint a legjobb kakaóbabot termő fák valahol Dél-Amerikában.

Forrás: http://www.goncibarack.hu/blog/