-
Traktoros
-
recepciós asszisztens magán egészségügyi intézményben
-
Bolti Eladó Pénztáros Állás
-
közjegyzőhelyettes
-
Bolti Eladó Pénztáros Állás
-
Kereskedelmi vezető, félpótkocsi értékesítő
-
Traktoros (tolólapos)
-
Targonca kezelő bizonyítvánnyal
2024. 07. 23
-
Gyártás előkészítő mérnök
2024. 07. 27
-
Csoportvezető | Győr
2024. 07. 25
-
Targoncás
2024. 07. 27
-
Számviteli ügyintéző-kontroller
2024. 07. 27
-
Raktáros / targoncás
2024. 07. 27
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
![Gyümölcsfák a Mátra lábánál?](https://www.edenkert.hu/gyumolcsfak/3123/kiskep/gyumolcsfak-a-matraban.jpg)
Kevesen tudják, hogy a Mátra északi oldalán sikeresen lehet almát és körtét termeszteni.
Sokak szerint ez hideg, fagyos hely, ennek ellenére az utóbbi húsz évben mindössze két alkalommal fordult elő, hogy a fagy problémákat okozott ezen a területen. Az ültetvények nem a hideg völgyben, hanem a Mátra lábának lankás lejtőin vannak, itt pedig 3-4 fokkal mindig melegebb van, mint a lenti falvakban.
A Mátra északi oldalán, Recsken a gyümölcstermesztésnek közel évszázados hagyománya van.
A '70 és '80-as években 400 hektárnyi gyümölcsös volt a község határában. A rendszerváltozás környékén ez a terület a felére csökkent, majd a maradék a kezelő Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaság megszűnésével lett az enyészeté. A terület egy ideig az Egri ÁFÉSZ tulajdonában volt, majd még a külföldiek földvásárlási moratóriuma előtt svájci befektetőknek adták el. - A svájciak 1993-ban közel 200 hektáron alakították a Mátra Alma Kft.-t - tájékoztat Gál István, a társaság kertésze. - Telepítettek 11 hektárnyi almát, 10 hektárnyi körtét, és meghagytak a volt állami gazdasági gyümölcsösből 6 hektárnyi 1960-as telepítésű körtét, ami mind a mai napig terem. A hagyományos gyümölcstermesztéssel szakítva, a svájciak egy intenzív gyümölcstelepítési programot indítottak. Ez a fajtákon is látszik - Idared, Jonagold, Jonaveld, Golden, Gála. A területhez tartozik egy közel egyhektáros tó, vizéből a meglévő öntözőrendszeren keresztül öntözzük a fákat.
![]() |
A svájciak arra számítottak, hogy a magyar munkaerő szakképzett és olcsó, a gyümölcsöt pedig Svájcba vagy a nyugati országokba akarták kiszállítani. De a rendszerváltás után a piac összeomlott, a svájciak túladtak a tulajdonukon, és magyar befektetők kezébe került a kétszáz hektáros birtok. Azóta közel 39 hektárnyi területet telepítettünkbe rezisztens alma fajtákkal, részben feldolgozásra, részben piaci értékesítésre. A múlt év őszén megpályáztuk az agrár-környezetgazdálkodás rendszert, amiben sikerült olyan pontértéket elérnünk, hogy a gyümölcsössel bekerültünk. A közeljövőben szeretnénk egy olyan gyümölcslé-feldolgozó üzemet beindítani, ahol natúr gyümölcslevet készítünk. Ez a gyümölcsfeldolgozó 35-40 millió forintba kerül. Ennek a gépeit a hűtőházunkban el tudjuk helyezni. A gépeket Ausztriából vásároljuk. Az az üzletlánc, ahová most az étkezési almát szállítjuk, fogadókész a natúr gyümölcslére, de egy ukrán üzlet is alakulóban van.
Voltam egy növényvédős tanfolyamon annak idején, Karcagon. Voltak ott nyírségiek, alföldiek, meg én innen, északról. Gyümölcstermesztő volt szinte mindenki. Amikor megkóstoltuk a különféle almákat, hát óriási különbség volt ízben, zamatban. A fajta ugyanaz volt, de az íz-, zamat, az teljesen más. Nekem a mienk volt a legízletesebb.