Büszkék lehetünk: magyar meggy a tengeren túl

Büszkék lehetünk! A Balaton nevű meggyfajta az első meggyfajta, mely az USA friss piacára kerül. Az észak-amerikaiak ugyanis eddig nemigen ismerték a meggyet, se friss gyümölcsének ízét, sőt még a meggyet jelölő szavuk (tart cherry = savanyú cseresznye) sem teljesen közismert! Eddig a meggyet csak ipari feldolgozásra használták: dzsemet vagy sütemény-tölteléket készítettek belőle. Még az ültetvényben dolgozók is figyelmeztetnek: "Vigyázz, fanyar az a cseresznye! Gyere, egyél inkább a másikból!" <>

Dr. Amy Iezzoni közel 20 éve talált rá a Magyarországon elterjedt, sötéthúsú, savanyú meggyfajtára, amelyet magával vitt az USA-ba, kutatás és elterjesztés céljából.

Az elismert európai meggyekhez hasonlított Balaton fajta azért jelentős, mivel ez az első amerikai meggy, mely szállítható és a friss piacra is alkalmas.

A fő észak-amerikai meggyfajta a Montmorency túl kényes és romlandó, ezért a friss piac helyett a feldolgozóipar alapanyagául szolgál: például dzsemnek, dzsúsznak, sütemény-tölteléknek, vagy fagyasztásra használják. A szilárdsága persze nem az egyetlen előnye aBalatonnak: édesebb, mint a Montmorency , egész pontosan elég édes ahhoz, hogy frissen fogyasszuk. Az íze élénk és határozottan cseresznyés...

A Balaton meggyfajta nem a laboratórium génmódosított terméke, hanem természetes hibrid. Iezzoni professzor, a Michigan State University, kertészeti tanszékének professzora 1983-ban talált rá, amikor természetes fajtákat keresve Kelet-Európába utazott. Ő úgy mondja, a vasfüggöny mögé, a cseresznyék őshazájába indult. Kutatók és növénytermesztők segítségével számos, nyugaton ismeretlen cseresznye- és meggyfajtát talált. Köztük volt a Balaton is, amelyet egy észak-magyarországi faluban lelt meg. "Képzeljünk csak el egy szilva típusú cseresznyét!" - mondja. Az íze gazdagabb és kevesebb vizet tartalmaz. Gazdagabb a beltartalma is. A fák hosszú életűek, jól viselik a szélsőséges körülményeket, és a fajta rendkívül elterjedt hazájában, Magyarországon.

A magyar ember végtelenül praktikus tud lenni: díszfa helyett gyümölcsfákat nevel a kertjében. A könnyen leszedhető almát ülteti kertje belsejébe, míg a kerítéshez és az utcasorba a cseresznyét, meggyet telepíti (mivel - mint ahogy mondja - a tolvajoknak tovább tart leszedni).

A Magyarországon termesztett meggynek kb. 30%-a az Újfehértói fürtös fajtából kerül ki, amelyet nevének nehéz kiejtése folytán kereszteltek át Balatonra (úgy tűnik, a "bunched cherry from Ujfeherto" sem volt járható út).

Az első fákat 1985-ben vitte az USA-ba, az első nagyobb kísérleti ültetvényt pedig 1991-ben telepítette. Aztán néhány termesztőnek annyira megtetszett a fajta, hogy elhatározták, esélyt adnak neki, hátha beérik az amerikai meggypiac mire eladható mennyiség terem belőle. A népszerűsítési folyamatban néhány weblap, és szervezet működik közre: megismertetik az amerikai vásárlókkal aBalatont. Telefonon és interneten keresztül is lehet rendelni friss gyümölcsöt. Az utóbbira példa a:www.hrt.msu.edu/balaton.html, www.cherrymkt.org, www.spoon.com, és a www.michiganbalaton.com.

Napjainkban körülbelül százezer Balaton fát termesztenek az USA-ban, többségüket a vezető meggytermesztő államban, Michiganben. A Balaton termesztőknek fajtahasználati díjat kell fizetniük, melynek egy része visszacsorog a kutatásba, másik része pedig a magyar nemesítőkhöz jut. Ha a fajtának sikere lesz, akkor az a meggyipar profitját jelentősen növelheti; nemcsak a friss piacon elérhető magasabb árak miatt, hanem a piacon megjelenő egyéb termékek sora folytán (meggybor, dzsem, lé és egyebek).

Mikor 1981-ben a fiatal Iezzoni megérkezett Michiganbe, az volt a célja, hogy új ételt tesz az amerikai asztalokra. Még ma sem tudja, valóra válik-e az álma. 20 év múlva maguk a vásárlók fogják ezt eldönteni.