Metszési tanácsok lelkes gazdáknak 1. lecke
E cikk megírására egy kedves szomszédom ihletett, aki immár második hónapja metszi mintegy 60 gyümölcsfáját, olyan alapossággal, hogy 2 évesnél fiatalabb rész gyakorlatilag egyik fán sem maradt.

Metszési tanácsok kertészeknek

 

Nem is a sebességgel nem voltam kibékülve, bár annak idején egy 10 éves őszibarackosban napi 100 fa volt a normám, csak felvetődött bennem a gyanú, hogy az egykori szép gyümölcsöst (melynek ő 1 éve büszke, új tulajdonosa) ezután energiaültetvényként kívánja hasznosítani.

 

metsz

 

Ilyen brutális visszavágásra a fák rendkívül erős növekedéssel szoktak válaszolni, s ha pl. fűtési célú biomassza-termelés a cél, akkor a legjobb módszert választotta. Ifjításnak sem nevezhetjük a dolgot, hiszen a fák fiatalok, jó erőben vannak. Ifjítani az elöregedő, beteges fákat szoktuk, melyekről sok esetben combvastagságú ágak kerülnek levágásra, ezáltal erős, fiatal hajtások képzésére serkentve a sok vihart megért növényt. Jómagam is sokszor alkalmaztam sikeresen ezt a módszert, mikor ismerőseim legkedvencebb gyümölcsét adó fáit kellett megmenteni a pusztulástól. A drasztikus visszacsonkolást követően 2-3 év alatt ezek a fák gyönyörű, egészséges, új koronát fejleszettek, mely újabb évtizedekre oldotta meg a hőn szeretett gyümölcs utánpótlását.

De lássuk, mi fog történni a szomszéd által letarolt gyümölcsössel. Az ilyen mértékben visszavágott növények az első évben hosszú, akár 1-1,5 méteres új hajtások tömkelegét fogják fejleszteni. Ezeken termés nyilvánvalóan nem lesz, hiszen a termőrészek a másodéves vesszők oldalrügyeiből fejlődő rövidhajtásokon alakulnak ki, de csak abban az esetben, ha ezeket a vesszőket nem vágjuk ismét erősen vissza. Erős visszavágás esetén megint csak egy (vagy több, hiszen minden megmaradt rügy kihajt!) hatalmas vesszővel leszünk gazdagabbak, gyümölccsel bizony nem.

A durva visszavágást követően fejlődött hajtáserdővel csak egy dolgot tehetünk: kiválasztjuk a térben egymást nem zavarókat, megfelelő irányban állókat, egymást nem keresztezőket, ezeket teljes hosszukban meghagyjuk, s az összes többit tőből eltávolítjuk.

Metszési tanácsok lelkes gazdáknak 1. lecke

A fa ezután a megmaradt vesszőkre (lombhullást követően a hajtást már vesszőnek nevezzük) összpontosítja erejét, de mivel azokat nem vágtuk vissza, már nem azok további hosszanti növelése lesz a célja, hanem a vesszők oldalrügyeiből végre megkezdődik a termő rövidhajtások kialakulása. Alma- és körtefáknál igazán szembetűnő, hogy ezek a rövidhajtások szinte mind egy nagy, kövér rügyben végződnek, melyekből a következő tavasszal virágok nyílnak! S azokból mi lesz? Na mi? Bizony, végre TERMÉS! És ha a fa elkezd teremni, már nem is marad energiája, hogy több köbméternyi új vesszővel örvendeztessen meg minket minden évben. A cél tehát egy dinamikus egyensúly kialakítása a hajtásnövekedés és a terméshozás között.

A keveset termő (viszont valószínűleg erősen növekedő) fákat nem szabad erősen metszeni, hogy a termőrészek kialakulhassanak, s a fa a terméshozásra fordítsa erejét, így a növekedés erélye csökkenni fog. Ha viszont gyümölcsfánk igen bőven terem, s növekedése ezáltal túlzottan lelassul, a fa gyors öregedésnek indul, kevés energiája marad a betegségek elleni küzdelemre, szövetei elöregszenek, ágai egymás után száradnak le. Néhány év elteltével már csak a korábban említett ifjítás segíthet rajta, ilyen fáknál tehát erősebb metszést kell alkalmazni.

Még nincs vége: Metszési tanácsok lelkes gazdáknak - 2. lecke

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

Az avokádót mikor kell metszeni? Több mint 30cm, szeretném ha elágazna. .

A legjobb időszak a metszésre a tavasz. . .

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

Ígéret

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.