Októbertől elérhető a piacon a hazai szelídgesztenye

Hol él a szelídgesztenye?

Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon, valamint a Börzsönyben terem belőle. A szelídgesztenye (Castanea satívia) hazánkban is honos gyümölcsfa, azonban nagyon igényes: termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni: kiegyenlített, csapadékosabb időjárás és savanyú talaj. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon.

A mogyoróhoz hasonlóan jellemzően kisüzemi növény. Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvények mára szinte teljesen kipusztultak, jelentősebb méretű üzemi ültetvények nincsenek az országban. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.

Szedik a szelídgesztenyét a Zala megyei Nagybakónakon 2020. október 9-én. 2020-ban az átlagnál jobb a térségben a szelídgesztenye-termés. MTI/Varga György

A szelídgesztenye kártevői és kórokozói

Az árutermő szelídgesztenye ültetvények területe a SAPS-adatok alapján mindössze 215,5 hektár, az ültetvények elsősorban a nyugat-dunántúli megyékben helyezkednek el. A szelídgesztenye perspektivikus gyümölcsfaj, termesztése azonban kockázatos. Az utóbbi másfél évtizedben egy gombás betegség, a kéregelhalás (Cryphonectria parasitica) járványszerűen tizedeli a fákat.

Mellette néhány éve megjelent a szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmos kuriphylus), amely szintén komoly károkat képes okozni. Hatékony védekezés egyelőre egyik károsító ellen sincs, bár a szelídgesztenye gubacsdarázs természetes ellenségének (a hazánkban nem honos Torymus sinensis fürkészdarázsfajnak) betelepítésével kapcsolatos vizsgálatok ígéretes eredményeket mutatnak.

Az országos éves termésmennyiség 200-500 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk. Az import évente 1000-2500 tonna között mozog, jellemzően Olaszországból. (Forrás: NAK)

Mikor érett a szelídgesztenye?

A szelídgesztenye sokban hasonlít a dióhoz, vagyis jellemzően azok a szemek tekinthetők érettnek, melyeknél a szúrós gubacs már szétnyílt, meghasadt. A gesztenyék közül leginkább azok ideálisak a fogyasztásra melyek már maguktól leestek, így első körben mindig a fa alá lepogyogott szemeket gyűjtsük be!

Így lesz tökéletes a sült gesztenye>>