566. Van olyan, hogy negatív kalóriás étel?
Zöldségek és gyümölcsök negatív kalóriával? Utánajártunk, hogy valóban fogyasztanak-e, vagy csak városi legenda kering róluk. Az igazság meglepő!
Zöldségek és gyümölcsök negatív kalóriával? Utánajártunk, hogy valóban fogyasztanak-e, vagy csak városi legenda kering róluk. Az igazság meglepő!
Savanyúság márpedig dukál a sült hús vagy a tányér pörkölt mellé! Ki-ki maga döntse el, melyiket szereti jobban, közben mi elmeséljük, hogyan készülnek.
Az álmok elemzését évtizedeken keresztül tudománytalan hókuszpókusznak tartották. A kutatási módszerek fejlődésével mára lehetőség nyílt az álmok és az egészségi állapot közötti összefüggések tudományos bizonyítására, az álmodás eddig megfejtetlen rejtelmeinek vizsgálatára.
A körte ízéről, zamatáról, már Hemingway is hosszan írt, és közkedvelt gyümölcs. Ennek ellenére alig akad körtés sütemény recept. Íme itt egy nagyon finom édesség!
Nyári zápor, frissen nyírott fű, fenyő. Ki ne szeretné az illatát? De a fiatalságnak, az anyaságnak, sőt az érzéseinknek is van illata... Ez itt nem egy Hollywood-i csodafilm sokatmondó felvezetése, mert valóban léteznek illatkompozíciók, amiket házilag is elkészíthetünk otthon. Nos, kedves szerelemre, nosztalgiára vágyó sorstársak, felkeltettük az érdeklődésüket?
A hagymások általában a homokos jó vízáteresztő képességű talajt kedvelik.A túlzott trágyázást nem szeretik, mert az odavonzza a kártevőket is (pl.lótetű)A tápanyagutánpótlás elég évente 1x, de akkor sem sokat. Jobb a granulátum mert a trágyában lehetnek kórokozók. Az alábbi cikkek segítenek a hagymások ültetésénél és teleltetésénél: Szívesen végzett őszi tennivaló: hagymások kiültetése Hagymások ültetése: melyiket, milyen mélyre? Hagymások teleltetése: melyiket kell kiszednünk és melyik maradhat a földben?
Kedves Zsuzsanna! Nagyon kell vigyázni, hogy védett helyen legyenek, mert télen a cserép, illetve balkonláda átfagyhat és a növén gyakorlatilag nem tud semmit felvenni a fagyott talajból és elpusztul. Esetleg érdemes takarni a ládát! Tehát néhány örökzöld, ami kicsi marad aránylag: szaváraciprus (Chamaecyparis pisifera) cipruska (Santolina chamaecyparissus) tarka levelű zsálya (Salvia officinalis "tricolor") borostyán fajták (Hedera helix) kecskerágók (Eunonymus sp.) örökzöld díszfüvek Zombi muskátli helyett 99 törpe örökzöld a balkonládában! Milyen törpe örökzöldeket ültessünk a kertünkbe? Dézsakert az erkélyen: milyen konténert és milyen növényt válasszunk?
Kedves Érdeklődő! A kasszia mínusz 5 fokig télálló, de azért nem kell kicentizni, előtte érdemes a teltető helyre vinni. Télen hűvös, sötét helyet biztosítsunk számára. Teleltetés előtt metsszük vissza a növényeket, így kisebb helyen elférnek, és nem hajtanak tovább. Az hogy mennyire metszi vissza az csak Önön múlik, mindenestre nem kell radikálisnak lenne, a kevés metszés is segíti a bokrosodást. Gondozás a teleltetőbenA jó teleltető 5-15 foknál nem melegebb, de nem is hidegebb. Minél világosabb a helyiség, annál magasabb lehet a hőmérséklet ezen a tartományon belül. .A növényeket elegendő kéthetente kevés vízadaggal megöntözni. Célszerű hetente ellenőrizni a talajfelszín nedvességi állapotát. Túlságosan meleg helyen károsíthatnak a pajzstetvek, a levéltetvek és a liszteskék, amelyek ellen a zárt teleltetőben szükség esetén Bio-Sect-tel védekezhetünk. Ha kint szertené hagyni, az is megoldható. Teleltetés a szabadbanA szabadban teletetetett növények földlabdája azonban védelmet igényel. A kisméretű edényeket a peremig a földbe süllyeszthetjük, majd a növény tövét 5-8 centiméter magasan kupacoljuk fel mulccsal (lombbal, kéreggel, komposzttal). A nagyobb dézsákat több réteg légpárnás fóliával, vagy hullámpapírral burkoljuk. Szigetelőanyagnak használhatunk kukoricaszárat és szalmát is. A növények tövét ebben az esetben is mulccsal fedjük.
Kedves Móni! Ha röviden kéri a választ, akkor nem most van a fagyal dugványozásának ideje. Ha bővebben, akkor kifejtem: A fagyal szaporításának klasszikus módja a dugványozás, aminek a lényege, hogy vágunk a növényből egy kis részt - mely ilyenkor ezer sebből vérzik - és megpróbáljuk életben tartani addig, amíg kifejleszti magának a hiányzó részeket, esetünkben gyökeret és hajtást.Két módon is dugványozhatunk, az egyik a fásdugványozás. ez az egyszerűbb, a másik pedig a hajtásdugványozás, ez egy kicsit "macerásabb", cserében van egy kis előnye.Fásdugványozás: azért fás, mert a növény teljesen beérett, megfásodott, levéltelen veszőjéből készítjük. Az ehhez szükséges vesszőket télen, fagymentes időben szedhetjük meg, de ha nem akarunk vesződni a tárolással, gombák elleni védelemmel, akkor akár közvetlenül a dugványozás előtt is - március eleje - megszedhetjük, lényeg, hogy még rügyfakadás előtt.Ezeket kell megvágni 15-20 cm hosszúságú darabokra. Általában jó, ha a megvágott dugvány tartalmaz legalább 2 rügypárt, az egyikből fejleszt gyökeret, a másikból hajtást, a fagyal esetében azonban ezt nem kell olyan szigorúan vennünk, mert ízközben is képes járulékos gyökereket fejleszteni. Sőt, akár kötegestől is megvághatjuk például éles szalagfűrésszel.Következik a tűzdelés, a felső rügypár kerüljön a talaj szintjére, a dugványok mellett egy kicsit tömörítjük a talajt, majd "felcsirkézzük", a dugvány kiálló részét földdel felkupacoljuk. És kész.Hajtásdugványozás: a dugványokat a zöld, vagy félig-meddig beért leveles hajtásrészekből készítjük, én leginkább az augusztus elején készített félfás dugványozást ajánlom. Lehet korábban is, lényeg, hogy a növény túl legyen az intenzív növekedési szakaszon. Mivel már vegetációs időszakban vagyunk, a dugványokon lévő levél párologtat, gyökérzet pedig még nincs, szükséges párás környezetben fólia alatt, vagy üvegházban gyökereztetni. Cserébe viszont tavasszal - szemben a fásdugványokkal - már egy kifejlődött gyökérzettel kezdi az évet.A hajtásokat érdemes reggel korán szedni, és egy vödör vízbe állítani. A dugványok hossza elég, ha kb. 12 cm, és azért jó, ha ezen is van legalább két levélpár. A levelekből csak a fölsőket hagyjuk meg, a minél kisebb párologtatás miatt ezeket is kisebbre kell vágni, a többit pedig szedjük le. (Egy ilyen dugványt láthatunk a bejegyzés elején. A levelek rombusz alakúra vágása csak az én mániám, lehet félbe, harmadába is, de így sűrűbben lehet eltűzdelni).A megvágott dugványokat laza homokba, perlitbe vagy tőzegbe tűzdelhetjük, (így dúsabb gyökeret fejleszt) olyan mélyre, hogy stabilan álljon. Mindjárt tálcára is tűzdelhetjük, így tavasszal, a kiültetéskor könnyebb a mozgatás.Ezután már csak biztosítani kell a folyamatos párás környezetet, locsolni, a fólia fölé érdemes árnyékolás céljából raschel-hálót is tenni.Pár hónap múlva, ősszel, október végén, novemberben egy szélcsendes, párásabb napon a fóliatakarást óvatosan meg is szüntethetjük, és tavaszra kész a gyökeres dugvány. Ezeket akár a végleges helyükre is ültethetnénk (és kapálhatnánk jó sokat), így még egy évig neveljük 25-30 cm-es sortáv és 3-4 cm tőtávra ültetve. Tulajdonképpen ekkor jutunk év végén a kereskedelemben is kapható kb. 40-50-60 cm nagyságú 2-3 ágas növényekhez.
Kedves Timi! A diófának közismerten allelopátiás hatása van. Mondom, hogy pontosan mi is ez: A tudósok már több száz évvel ezelőtt felfedezték, hogy a diófa káros hatással van a közelében fejlődő növényekre. Az 1880-as években a dió terméshéjából naftokinon-vegyületet izoláltak, amit juglonnak neveztek el. Ez a vegyület a kísérletekben elpusztította az arra érzékeny növényeket.A termésen kívül a juglont megtalálták még a levelekben, a fás részekben és a gyökerekben is. A vegyület koncentrációja az egyes növényi részekben évszakonként változó. Tavasszal a gyorsan fejlődő fiatal levelekben a legnagyobb, nyáron a gyökerekben, terméséréskor pedig a burokban és a termésben van a legtöbb juglon. A diófélék családjának minden tagja tartalmazza ezt az anyagot, de a díszfaként ültetett fekete dióban (Juglans nigra) van belőle a legtöbb, így ez a faj okozza a legkomolyabb problémákat.Vízoldható vegyületA juglon a dió élő és holt szöveteiből egyaránt bejuthat a talajba. A juglon jól oldódik vízben, így az esőcseppek a rügyekből, a levelekből és a hajtásokból a kioldják, de a növénymaradványok lebontását végző mikroorganizmusok is felszabadítják ezt az anyagot. Az élő gyökerekből a gyökérsavakkal jut a talajba a vegyület.Érzékeny növényekA zöldségfélék közül a burgonyafélék családjába tartozó növények, a paradicsom, a burgonya, a paprika és a tojásgyümölcs a legérzékenyebb a juglonra, de ne próbálkozzunk káposzta, borsó- és spárgatermesztéssel sem a diófa közvetlen közelében. A mérgezés tüneteként általános növekedési zavar, hervadás, és végül pusztulás tapasztalható.A diófa jelentős mértékben árnyékolja a növényeket, továbbá vizet és tápanyagot von el tőlük a talajból. A juglon-mérgezés, valamint a víz- és fényhiány gyakran összetéveszthető, vagy éppenséggel együtt jelentkező káros hatás. A vízhiány lassú hervadást okoz, ami öntözéssel visszafordítható. A juglon hatása hirtelen vált ki lankadásos tüneteket, különösen nedves talajon. A hervadás a növény egyes részein, de a teljes növényen jelentkezhet. Tanácsos időben azonosítani a baj forrását, mert a juglon mérgező hatása öntözéssel és nitrogén-műtrágyázással némiképp ellensúlyozható.Ellenálló fajokAmennyiben a diófa alá dísznövényeket szeretnénk ültetni, akkor árnyéki dísznövények közül a nebáncsvirággal (Impatiens), az árnyékliliommal (Hosta) és a páfrányokkal próbálkozzunk. A fűfélék közül rendkívül ellenálló a réti perje (Poa pratensis), illetve a nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) viseli el a legjobban a juglon jelenlétét a talajban.