581. Miért szeretjük a mangót?
Az Ázsiában őshonos mangó (Mangifera indica) nem csak finom, hanem egészséges is! Az indiaiak szent növényként tisztelik, úgy hiszik, teljesíti kívánságaikat és segíti a gyermekáldást.
Az Ázsiában őshonos mangó (Mangifera indica) nem csak finom, hanem egészséges is! Az indiaiak szent növényként tisztelik, úgy hiszik, teljesíti kívánságaikat és segíti a gyermekáldást.
Bárhol is helyezzük el a galambokat, - padláson, dúcban, vagy a kertben épített volierben - helyüknek világosnak, széltől, esőtől, hótól, nyári tűző naptól védettnek kell lennie. Fontos szempont még az, hogy könnyen hozzáférhető, takarítható, fertőtleníthető legyen, s módunkban álljon a külső és belső élősködők folyamatos irtása.
A pulyka már méreténél fogva sem való a kertbe. Az ő számára még a falusi porták sem elég tágasak. Inkább tanyára, legelőre való. Egy-két pulykát nevelgetni is elég körülményes. Fehérjedúsabb takarmányt igényel, mint csirke, és levágására sem vállalkozik mindenki. Pulykát tehát csak akkor érdemes nevelni, ha ezt nem csupán gazdasági megfontolásokból, hanem kedvtelésből, érdekességként tesszük.
A gyalogakác (Amorpha fruticosa) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába a hüvelyesek (Fabales) rendjébe és a Pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj. 3-4 méteres cserje, hosszú felálló. Idősen lazaágú, széles bokor. Kérge barnásszürke. Rügyei "bogárházalakúak". Levelei: 11-25 levélkéből állnak, elliptikusak, a pálhácskák ár alakúak, ellenállóak. Virág: 10–15 cm, felálló, ibolyáskék, június-július.
A vadszőlőfajokat gyönyörű lombjuk miatt kedveljük. Tévhit, hogy a növényen lévő tapadókorongok tönkre teszik a jó állapotban lévő vakolatot. Inkább nyáron a levelek természetes hőszigetelő rétegként a ház hőmérsékletét alacsonyabban tartják. Mivel főleg függőleges irányba terjed, kitűnően alkalmas tűzfalak befuttatására, de ugyanolyan jól használható rézsűk, sziklák, és törmelékes talaj megkötésére.
Tisztelt Kérdező! A rendelkezésre álló korlátozott képi információ alapján a növény nagy valószínűséggel a rubus arcticus fajhoz tartozik, termése ehető. Ahogy korábban írtam, a növény virágáról, vagy érett terméséről készített kép biztosabb behatárolásra adna lehetőséget, ezért ha a későbbiek folyamán tud ilyet küldeni, szívesen pontosítanám a meghatározást.Tisztelettel: Mezős Balázs
Kedves Érdeklődő! Sokakban felmerül a kérdés ilyenkor, hogy szenzációs vagy normális dolog, ha ősszel tavaszi virágokat látunk? Milyen időjárási és biológiai okokból nyílik novemberben az ibolya?A sajtóban és a hétköznapi emberek tapasztalatai közt is fel-feltűnik minden ősszel az egyébként tavaszi növények októberi, novemberi virágzásáról szóló „szenzációs” hír, manapság bulvár oldalról egyre inkább a globális felmelegedést, az időjárás összezavarodását megerősítő eseményként. Gyerekkoromban, ami több évtizeddel ezelőtt volt, egy ibolyával benőtt domboldal közelében laktunk, tavasszal lila volt a domb, de nem volt olyan ősz, hogy legalább egy-egy csokorral ne szedtem volna belőle a nagymamámnak.A jelenség, ha nem is kimondottan gyakori, de semmiképp sem számít különlegességnek! Aki napi kapcsolatban él a természettel, annak majdnem hétköznapi esemény decemberben aranyvessző virágaira hulló havat csodálni, novemberben ibolyát látni, októberben orgonát szagolni. Kétségkívül vannak olyan őszi időjárási helyzetek, amikor többfelé láthatunk tavaszi virágokat, s ilyenkor kerülnek elő a „szenzációs képek” a sajtóban. Növényeink itt, a mérsékelt égövön a következő körülmények hatására kezdenek virágzásba:- Virágzás előtti hidegebb, esetleg különösen csapadékszegény időszak- Nappalok megfelelő hosszaA tavaszi virágzást hosszabb, hideg időszak előzi meg (tél), amikor az évelő növények pihennek, teljesen minimálisra csökkentik életfunkcióikat, nedvkeringésüket, megelőzve ezzel azt, hogy a hideg miatt szöveteik károsodjanak (a víz fagyása során szétroncsolja a sejtfalakat, vékony szöveteket). Ilyenkor nem is tudnak a talajból nedvességet felvenni, hisz a víz ott is meg van fagyva. Mélyebb gyökerű fák persze képesek, de csak nagyon mérsékelt mennyiségben, hiszen hiányzik a nedvkeringést elindító lombozat. (A talajban lévő vízre kifejtett szívóhatást többek közt az segíti elő, hogy a növények a leveleiken keresztül vizet párologtatnak el.)
Üdvözlöm! Az első kérdésre a válaszom: igen ez egy Dracéna. Ha a tartásában csak a kútvízzel való öntözés változott meg, akkor valószínűleg ez lehet a probléma. Állott csapvízzel öntözze! A második képen is dracéna van, ami szerintem hasonlóan az elsőhőz, csapvizes öntözést igényel, de ha lehetőség van, természetesen az esővíz a legjobb, minden növény esetében! A harmadik képen, egy korallvirág van (Kalanchoe), de úgy látom fényhiánya lehet, illetve túlöntözés. Ez egy szárazság tűrő növény és elég ha kéthetente öntözi ilyenkor, nyáron is 2-3 naponta elég.
Kedves Csilla4 Sajnos ezt vagy jól csinálja az ember vagy nem, utólag már nem nagyon lehet rajta javítani. Ami kell hozzá:- Megfelelő edény, amit le lehet zárni- Dugó, amivel az előbb említett edényt lezárjuk- Szelep, amin az erjedés során fejlődő CO2 távozni tud, de levegő nem jut be- Almalé - A legolcsóbb almalé is jó (persze a friss alma a tökéletes)- Cukor - egy literhez kb 10 dkg cukor- Borélesztő - 20g-os tasak, 100l-hez elég elkészítés:Először a szelepet kell előkészíteni, amit a borászatban kotyogónak hívnak. Kifúrni a dugót, és átszúrni rajta a kotyogót. Figyelni kell, hogy jól szigeteljen, mert ha levegőt kap az almabor, ecetes íze lesz.Ez után beleönteni az almalevet az üvegbe, beleönteni cukrot, és belerakni a borélesztőt is.Belerakni a dugót a kotyogóval, a kotyogót pedig feltölteni vízzel.Pár napon után beindul az erjedés, és le lehet rakni az egészet a pincébe 1-1,5 hónapra.
Kedves Andrea, Sajnos nagyon nem jól tartja. AMmire a sárga leíndernek szüksége van: jó vízelvezetésű, laza, tápdús talaj semleges vagy enyhén meszes talaj közepes vízigény (két öntözés között hagyjuk kiszáradni földje felszínét) elszáradt virágokat (hacsak nem akarjuk magról szaporítani) le kell vágni A növény erősen fagyérzékeny! Világos, de HŰVÖS (max 5-10 fok) helyen kell teleltetni, 20-25 fok az rengeteg (ilyen melegben a pazstetvek és a levéltetvek is jobban élnek)