586. Telepítsünk vízitököt a kerti tóba (Nuphar lutea)!
A vízitök (Nuphar) a tündérrózsafélék (Nymphaeaceae) családjába tartozó nemzetség, melynek ez az egyetlen faja él Magyarországon. Tavirózsának vagy a sárga tavirózsának is nevezik.
A vízitök (Nuphar) a tündérrózsafélék (Nymphaeaceae) családjába tartozó nemzetség, melynek ez az egyetlen faja él Magyarországon. Tavirózsának vagy a sárga tavirózsának is nevezik.
Ünnepi süteményeink fenséges illatát a trópusi fűszernövényeknek köszönhetjük. A vanília (Vanilla planifolia) az egyetlen növény az orchideafélék közül, amelynek termése - a jól ismert vaníliarúd - fogyasztásra is felhasználható. Az aztékok már több mint ezer évvel ezelőtt ismerték, és kedvenc csokoládéitaluk ízesítésére használták.
Az idén immár tizenhatodik alkalommal rendezik meg a HORTUS HUNGARICUS Nemzetközi Kertészeti Szakkiállítást és Vásárt, Magyarország legnagyobb a szakembereknek szóló és a nagyközönség részére is magával ragadó élményt nyújtó szakkiállítását és vásárát. Menjen el nézelődjön, vásároljon és kérdezzen! Vigye el kertje alaprajzát! A kert szerelmeseinek ugyanis a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége szakemberei nyújtanak kerttervezési, fenntartási, szaktanácsadást a kiállítás minden napján!
Az angolok már a ruhákat is ánizsmaggal illatosították. Sőt, annyira népszerű és értékes fűszer volt, hogy 1305-ben megvámolták az ánizsmag-kereskedelmet, hogy abból fedezzék a London Bridge javítási költségeit. Több közkedvelt alkoholos ital - raki, ouzo, pernod - fontos adalékanyaga. De ez még nem minden...
Szólóelőadóként több lemezt adott el Angliában, mint bármely másik brit szólóelőadó és több díjat is nyert, mint bármely más honfitársa. De nem vagyunk túl nagy véleménnyel az ízléséről. No nem ami a barátnőjét, hanem ami a háza kertjét illeti... Hogy miért?
Tisztelt Kérdező! A rendelkezésre álló korlátozott képi információ alapján a növény nagy valószínűséggel a rubus arcticus fajhoz tartozik, termése ehető. Ahogy korábban írtam, a növény virágáról, vagy érett terméséről készített kép biztosabb behatárolásra adna lehetőséget, ezért ha a későbbiek folyamán tud ilyet küldeni, szívesen pontosítanám a meghatározást.Tisztelettel: Mezős Balázs
Kedves Érdeklődő! Sokakban felmerül a kérdés ilyenkor, hogy szenzációs vagy normális dolog, ha ősszel tavaszi virágokat látunk? Milyen időjárási és biológiai okokból nyílik novemberben az ibolya?A sajtóban és a hétköznapi emberek tapasztalatai közt is fel-feltűnik minden ősszel az egyébként tavaszi növények októberi, novemberi virágzásáról szóló „szenzációs” hír, manapság bulvár oldalról egyre inkább a globális felmelegedést, az időjárás összezavarodását megerősítő eseményként. Gyerekkoromban, ami több évtizeddel ezelőtt volt, egy ibolyával benőtt domboldal közelében laktunk, tavasszal lila volt a domb, de nem volt olyan ősz, hogy legalább egy-egy csokorral ne szedtem volna belőle a nagymamámnak.A jelenség, ha nem is kimondottan gyakori, de semmiképp sem számít különlegességnek! Aki napi kapcsolatban él a természettel, annak majdnem hétköznapi esemény decemberben aranyvessző virágaira hulló havat csodálni, novemberben ibolyát látni, októberben orgonát szagolni. Kétségkívül vannak olyan őszi időjárási helyzetek, amikor többfelé láthatunk tavaszi virágokat, s ilyenkor kerülnek elő a „szenzációs képek” a sajtóban. Növényeink itt, a mérsékelt égövön a következő körülmények hatására kezdenek virágzásba:- Virágzás előtti hidegebb, esetleg különösen csapadékszegény időszak- Nappalok megfelelő hosszaA tavaszi virágzást hosszabb, hideg időszak előzi meg (tél), amikor az évelő növények pihennek, teljesen minimálisra csökkentik életfunkcióikat, nedvkeringésüket, megelőzve ezzel azt, hogy a hideg miatt szöveteik károsodjanak (a víz fagyása során szétroncsolja a sejtfalakat, vékony szöveteket). Ilyenkor nem is tudnak a talajból nedvességet felvenni, hisz a víz ott is meg van fagyva. Mélyebb gyökerű fák persze képesek, de csak nagyon mérsékelt mennyiségben, hiszen hiányzik a nedvkeringést elindító lombozat. (A talajban lévő vízre kifejtett szívóhatást többek közt az segíti elő, hogy a növények a leveleiken keresztül vizet párologtatnak el.)
Üdvözlöm! Az első kérdésre a válaszom: igen ez egy Dracéna. Ha a tartásában csak a kútvízzel való öntözés változott meg, akkor valószínűleg ez lehet a probléma. Állott csapvízzel öntözze! A második képen is dracéna van, ami szerintem hasonlóan az elsőhőz, csapvizes öntözést igényel, de ha lehetőség van, természetesen az esővíz a legjobb, minden növény esetében! A harmadik képen, egy korallvirág van (Kalanchoe), de úgy látom fényhiánya lehet, illetve túlöntözés. Ez egy szárazság tűrő növény és elég ha kéthetente öntözi ilyenkor, nyáron is 2-3 naponta elég.
Kedves Csilla4 Sajnos ezt vagy jól csinálja az ember vagy nem, utólag már nem nagyon lehet rajta javítani. Ami kell hozzá:- Megfelelő edény, amit le lehet zárni- Dugó, amivel az előbb említett edényt lezárjuk- Szelep, amin az erjedés során fejlődő CO2 távozni tud, de levegő nem jut be- Almalé - A legolcsóbb almalé is jó (persze a friss alma a tökéletes)- Cukor - egy literhez kb 10 dkg cukor- Borélesztő - 20g-os tasak, 100l-hez elég elkészítés:Először a szelepet kell előkészíteni, amit a borászatban kotyogónak hívnak. Kifúrni a dugót, és átszúrni rajta a kotyogót. Figyelni kell, hogy jól szigeteljen, mert ha levegőt kap az almabor, ecetes íze lesz.Ez után beleönteni az almalevet az üvegbe, beleönteni cukrot, és belerakni a borélesztőt is.Belerakni a dugót a kotyogóval, a kotyogót pedig feltölteni vízzel.Pár napon után beindul az erjedés, és le lehet rakni az egészet a pincébe 1-1,5 hónapra.
Kedves Andrea, Sajnos nagyon nem jól tartja. AMmire a sárga leíndernek szüksége van: jó vízelvezetésű, laza, tápdús talaj semleges vagy enyhén meszes talaj közepes vízigény (két öntözés között hagyjuk kiszáradni földje felszínét) elszáradt virágokat (hacsak nem akarjuk magról szaporítani) le kell vágni A növény erősen fagyérzékeny! Világos, de HŰVÖS (max 5-10 fok) helyen kell teleltetni, 20-25 fok az rengeteg (ilyen melegben a pazstetvek és a levéltetvek is jobban élnek)