6171. 3 kártevő, ami óriási károkat okozhat a gyümölcsösben
Támad a vértetű, a poloskaszagű szilvadarázs és a körtelevélbolha. Így védekezhetünk ellenük!
Támad a vértetű, a poloskaszagű szilvadarázs és a körtelevélbolha. Így védekezhetünk ellenük!
A kert szó hallatán mindenkinek a virágágyások, kerti növények, esetleg egy ízlésesen kialakított kertibútor-garnitúra jut eszébe. Ugyanakkor nem csupán a növényeknek lehet hangulatfokozó hatása. Sokan nem is gondolnánk mennyi mindennel fel lehet dobni a kert kisugárzását és mennyi dekorációs kellék helyezhető el egy udvaron.
Vendéglátóink kapcsolata a kerttel igazán különleges. A házat körülölelő liget, az ajtóig vezető „zöld folyosó” olyan érzéssel tölti el a látogatót, mintha egy lélekmasszázst kapott volna. Kövekből kirakott járda vezet a személyes világukba, ahol a szőlőlevelek között rejtőzik a bejárati ajtó. Kérdéseimre maga a kerttulajdonos, a gyógy-masszőr és fitoterapeuta Anett válaszol.
A konyhakert attól igazán bőtermő, ha a növények egészségesek, szépen fejlődnek benne. Ehhez a talajból nyerik az energiát, a táplálékot. Ezért nem mindegy, hogy a benne levő kémiai, fizikai és biológiai összetevők milyen mennyiségűek és minőségűek.
Az indiai kék páva egy igen szívüs madár, amely hidegebb éghajlati viszonyok között is megél. Mellesleg igazi bio poloskairtó.
Egyszerű megoldás lenne néhány magoncot kiemelni az erdőből, de mélyre hatoló gyökérzete miatt ez nem biztos, hogy sikerülni fog. Ha késő ősszel az érett terméseket megtisztítja, és kb. 3-4 cm mélyre elveti oda, ahol a bokrokat szeretné, nagyobb eséllyel várhatunk eredményt. A tavasz és a nyár folyamán locsolja rendszeresen. A túl sűrűn kelő növényeket ritkítsa meg.
Kedves Novák Róbert! 1. A szelídgesztenye (Castana sativa) nem különösebben érzékeny a talaj PH értékére, persze a szélsőséges értékeket nem bírja, de ez sok növényről elmondható. 2. Az ültető gödörbe én nagyon ajánlom a komposztált marhatrágyát! Nagyon meghálálja idővel! 3. Az endotiás kéregelhalás (Endothia parasitica [Murr.] Anders.) a gesztenye legsúlyosabb betegsége. A kórokozó a gesztenyefa ágait és törzsét fertőzi, a háncsot és a kambiumot pusztítja. Narancsvörös termőképletei a kérget áttörve fejlődnek ki. A fertőzések sérüléseken, de a villás ágelágázások kéreggyűrődéseiben minden látható sérülés nélkül is kialakulhatnak. A betegséget a fák koronájában a nyár folyamán elszáradt lombos ágak jelzik. Ezeken a száradt lomb a tél folyamán is rajtamarad. A betegség többnyire az idősebb ágakban és a törzsön lefelé terjed. A fertőzött részek fölött a fatest szárad, a kéreg repedezik és a korona pusztul. A fertőzés helye alatt erőteljes hajtások törnek ki. Ezek a lefelé terjedő kórokozónak legtöbbször már a következő évben áldozatul esnek, és az erdőállományokban vagy szórványban álló beteg gesztenyefák a száraz, seprűsödő ágaikkal jellegzetes képet mutatnak.
Üdvözlöm! A képen egy rózsameténg (Catharanthus roseus) látható.
Üdvözlöm! Igen, lehet! Tavasszal kell elvetni, amit egy cserépbe javaslok és mikor már 30-50 cm-es a növény, akkor lehet kiültetni a helyére. A szabadföldbe is szokták vetni, de ez így biztosabb módszer.
Üdvözlöm! Sajnos pár éve megjelent nálunk ez az invazív állat, ami nagy pusztítást tud végezni! Hatékony szer az Actara és a Mospilan. A kezelést hetente kell végezni, összesen 4-5 ször! A tél végén (februári enyhébb napokon) Agrollal kell permetezni, mert ez az olajos szer elpusztítja a petéket.