6726. Japán banánfa (Musa Basjoo): ha ezekre figyelsz, biztosan túléli a telet
A japán banán (Musa Basjoo) viszonylag jól bírja a hideget, de néhány apróságra nem árt odafigyelni, hogy jövőre újra szép legyen.
A japán banán (Musa Basjoo) viszonylag jól bírja a hideget, de néhány apróságra nem árt odafigyelni, hogy jövőre újra szép legyen.
Koronavírus okozta válság ide vagy oda, az éttermek, a bárok, a kávézók és a hotelek folyamatosan keresik az új munkatársakat. Ráadásul rendkívül versenyképes fizetéseket is ígérnek.
Biostimulátoroknak nevezzük azokat a természetes vagy szintetikus anyagokat, amelyek a mag felületére felhasználhatók, illetve a növényzetre vagy a talajba juttathatók. Ezek az anyagok változást idéznek elő a növények anyagcsere folyamataiban. Képesek fokozni az abiotikus stressz hatásokkal szembeni ellenállást, hatással vannak a növények növekedésére, mindemellett a termés minőségére és mennyiségére is pozitív hatást gyakorolnak.
Idén novemberben már nemcsak a naptárban, hanem az időjárás szerint is beköszöntött az ősz. A tél közeledtével a kerti teendőinkből is jóval kevesebb akad. A lehullott tobozokból, gesztenyékből, a szárított gyógynövényekből azonban számos hasznos dolgot készíthetünk.
A dohánygyökérvirágot (Lewisia) is teleltetni kell. Ezekre érdemes figyelni.
Egyszerű megoldás lenne néhány magoncot kiemelni az erdőből, de mélyre hatoló gyökérzete miatt ez nem biztos, hogy sikerülni fog. Ha késő ősszel az érett terméseket megtisztítja, és kb. 3-4 cm mélyre elveti oda, ahol a bokrokat szeretné, nagyobb eséllyel várhatunk eredményt. A tavasz és a nyár folyamán locsolja rendszeresen. A túl sűrűn kelő növényeket ritkítsa meg.
Kedves Novák Róbert! 1. A szelídgesztenye (Castana sativa) nem különösebben érzékeny a talaj PH értékére, persze a szélsőséges értékeket nem bírja, de ez sok növényről elmondható. 2. Az ültető gödörbe én nagyon ajánlom a komposztált marhatrágyát! Nagyon meghálálja idővel! 3. Az endotiás kéregelhalás (Endothia parasitica [Murr.] Anders.) a gesztenye legsúlyosabb betegsége. A kórokozó a gesztenyefa ágait és törzsét fertőzi, a háncsot és a kambiumot pusztítja. Narancsvörös termőképletei a kérget áttörve fejlődnek ki. A fertőzések sérüléseken, de a villás ágelágázások kéreggyűrődéseiben minden látható sérülés nélkül is kialakulhatnak. A betegséget a fák koronájában a nyár folyamán elszáradt lombos ágak jelzik. Ezeken a száradt lomb a tél folyamán is rajtamarad. A betegség többnyire az idősebb ágakban és a törzsön lefelé terjed. A fertőzött részek fölött a fatest szárad, a kéreg repedezik és a korona pusztul. A fertőzés helye alatt erőteljes hajtások törnek ki. Ezek a lefelé terjedő kórokozónak legtöbbször már a következő évben áldozatul esnek, és az erdőállományokban vagy szórványban álló beteg gesztenyefák a száraz, seprűsödő ágaikkal jellegzetes képet mutatnak.
Üdvözlöm! A képen egy rózsameténg (Catharanthus roseus) látható.
Üdvözlöm! Igen, lehet! Tavasszal kell elvetni, amit egy cserépbe javaslok és mikor már 30-50 cm-es a növény, akkor lehet kiültetni a helyére. A szabadföldbe is szokták vetni, de ez így biztosabb módszer.
Üdvözlöm! Sajnos pár éve megjelent nálunk ez az invazív állat, ami nagy pusztítást tud végezni! Hatékony szer az Actara és a Mospilan. A kezelést hetente kell végezni, összesen 4-5 ször! A tél végén (februári enyhébb napokon) Agrollal kell permetezni, mert ez az olajos szer elpusztítja a petéket.