6726. Japán banánfa (Musa Basjoo): ha ezekre figyelsz, biztosan túléli a telet
A japán banán (Musa Basjoo) viszonylag jól bírja a hideget, de néhány apróságra nem árt odafigyelni, hogy jövőre újra szép legyen.
A japán banán (Musa Basjoo) viszonylag jól bírja a hideget, de néhány apróságra nem árt odafigyelni, hogy jövőre újra szép legyen.
Koronavírus okozta válság ide vagy oda, az éttermek, a bárok, a kávézók és a hotelek folyamatosan keresik az új munkatársakat. Ráadásul rendkívül versenyképes fizetéseket is ígérnek.
Biostimulátoroknak nevezzük azokat a természetes vagy szintetikus anyagokat, amelyek a mag felületére felhasználhatók, illetve a növényzetre vagy a talajba juttathatók. Ezek az anyagok változást idéznek elő a növények anyagcsere folyamataiban. Képesek fokozni az abiotikus stressz hatásokkal szembeni ellenállást, hatással vannak a növények növekedésére, mindemellett a termés minőségére és mennyiségére is pozitív hatást gyakorolnak.
Idén novemberben már nemcsak a naptárban, hanem az időjárás szerint is beköszöntött az ősz. A tél közeledtével a kerti teendőinkből is jóval kevesebb akad. A lehullott tobozokból, gesztenyékből, a szárított gyógynövényekből azonban számos hasznos dolgot készíthetünk.
A dohánygyökérvirágot (Lewisia) is teleltetni kell. Ezekre érdemes figyelni.
Tisztelt kérdező! Az első 2 képen Dendrobium phalaenopsis hibrid látható,melynek gyökerei a nem neki való talajtól és annak folyamatos nedvesen tartásától már elhaltak. Elvileg menthető a következőképpen: azonnal kiszedni az ültetőközegéből, a barnás foltokat a régi, már elrothadt előző bulbákat is maradéktalanul levágni róla, majd gombaölőszerrel lepermetezni (a leesett kis szárat is), és kiszárítani a gyökereit (ha van)! Ezután ültetőközeg nélkül, párás, meleg helyen tartani, amíg új gyökerei fejlődnek. A már gyökérrel rendelkező növényt lehet visszaültetni, de olyan orchidea földkeverékbe, amely nem tartalmaz tőzeget. A 3. képen lévő phalaenopsis közege is túl nedves, emiatt valószínű a régi gyökerei elhaltak, de a túlélni akarás miatt hoz újat. Javaslatom: Az ültetőközeg cseréje jóval kevesebb tőzeget tartalmazóra. Mehet átlátszó cserépbe is, viszont átültetéskor erről is le kell majd vágni az elkorhadt részeket, és permetezni kell gomba és baktériumölő szerrel (a levelén ez látszik). Mindkét növény szereti a meleget, nyáron 24-28 °C az ideális, e szerint kell majd költöztetni. Sok sikert!
A fényhiány semmiképp sem tesz jót a növénynek, bár ez függ attól, hogy ez milyen mértékű és mennyi ideig tartott, mert a sárkányfa bírja a félárnyékos körülményeket. Elég igénytelen növény. Télen valamivel alacsonyabb hőmérsékletre (16-18 °C) van szüksége. A huzatot fontos kerülni! A túlzott öntözés megviseli, télen még kevesebb vizet igényel, hagyhatjuk a földet kiszáradni. A párásítás fontos, a cserepet állíthatjuk nedves kavicsokra, agyaggolyókra. Kapcsolódó cikkek: A tarka sárkányfa (Dracaena marginata) Minden, amit a dracénákról tudni kell!
Úgy látom bagolylepke hernyók rágják a bimbókat. Ellenük felszívódó szerrel, Mospilannal kell permetezni, 10-14 nap múlva ismételni kell szükséges. A továbbiakban megfigyeléshez kell igazítani az esetlegesen szükségessé váló újabb védekezést. Üdvözlettel: Növényorvos
Üdvözlöm! A növény a tigris levél (Sansaveria cylindrica) névre hallgat. Fény- és vízigénye közepes. B típusú virágföldet kíván. Az alacsony hőmérséklet, a hideg vizes öntözés, a tavaszi erős napsütés a levelek kifakulását, elvizenyősödését és elhalását, valamint gyökérpusztulást okoznak. Ha a növény töve elrothad, és tőből kidől, a növény megfázott, a tünet magas páratartalmú helyen, túlöntözéskor, nagy hőingadozás esetében lép fel. A túlöntözés levélfoltosodást is okozhat. Hasonló tünetek jelentkezhetnek fényhiány esetén is.
A banánfajok számára az enyhén savanyú (5,5-6,5 pH) kémhatású, laza szerkezetű, jó vízelvezető képességű talaj a legmegfelelőbb. Ez utóbbi tulajdonságok biztosítása céljából szükséges a kertészeti perlit használata, akár szabadföldben, akár konténerben kívánjuk nevelni. A földkeverékük tartalmazzon 2 rész agyagos egységföldet, 2 rész savanyú tőzeget és 1 rész perlitet. Mivel nagyon intenzív növekedésű növények, sok tápanyagot igényelnek. A szükséges tápanyagigény csak akkor határozható meg, ha tudatában vagyunk a földkeverék vízben oldható tápanyagtartalmával is. Ezt egy szobanövény esetén erős túlzásnak gondolom… Az NPK arány különben azt jelenti, hogy a három legfontosabb makroelem, a nitrogén, a foszfor és kálium egymáshoz viszonyítva milyen arányban van jelen a készítményben. A tápelemeket jellemzően tömegszázalékban tüntetik fel a csomagoláson. A banánok pontos tápanyagigényével kapcsolatban erősen megoszlanak a vélemények. Az általam ajánlott NPK arány (3:1:6) Enrique Martinez Bustamante professzor és munkatársainak publikációjából származik, akik a Columbiai Nemzeti Egyetemen 1997-ben vizsgálták a különböző arányú műtrágyázás hatását a Musa acuminata ’Giant Cavendish’ fejlődésére. A „mediterrán műtrágyát”, mint fogalmat nem minősíteném, kétlem, hogy egyezik a mandulafenyő (Pinus pinea), az olajfa (Olea europaea), a leander (Nerium oleander) és az európai törpepálma (Chamaerops humilis) tápanyagigénye csupán azért, mert a mediterráneumban honosak. De valamire biztosan jó az a készítmény… A meleg lakásban tartott növényt – mivel nem áll le a fejlődésben – télen is kell műtrágyázni. Igaz, ilyenkor a fényhiány miatt célszerű visszafogottabban. A banán átültetésekor a gyökereket nem kell levágni. A Phoenix esetében viszont sokszor nincs más választás, mert a mélyre hatoló erős gyökerek a cserép alján összetekerednek, és gyakorlatilag kinyomják a növényt a cserépből. Ezt gondosan le lehet vágni, de ez sem tesz túl jót a növénynek.