7341. Zöld rulett: Érdemes-e a „divatos” kertészeti trendekre?
Bevezetés
Bevezetés
Amikor egyszerre kell megfelelnünk a munkában és a magánéletben is, egy idő után már nem csak a testünk, hanem a lelkünk is elfárad. Ennek köszönhetően reggel nehezebben kelünk, napközben lankad a figyelmünk, este pedig már tényleg semmihez sem marad erőnk. Könnyen beláthatjuk, hogy ez hosszú távon nem maradhat így, a jó hír azonban az, hogy néhány apró, de hatásos módszer segítségével kiszabadulhatunk az ördögi körből – ismerjük meg őket.
Létezik portré-, sport-, családi, baba-, rendezvény- és esküvői fotózás is ー hogy csak néhány területét érintsük ennek a kreatív és különleges szakmának. Sokan azt hiszik, hogy az, aki fotózással foglalkozik, minden részterületét kiválóan műveli. Pedig a szakemberek specializálódnak valamilyen irányba.
Miért kell a paradicsomot kacsolni? Mit nem szabad lemetszeni és egyáltalán nyáron milyen gyakran kell öntözni? Összegyűjtöttünk mindent, hogy mire kell figyelni.
A metszés a kertészkedés egyik legfontosabb, mégis gyakran félreértett művészete. Sokan úgy gondolják, hogy a metszés kizárólag a kora tavaszi, rügyfakadás előtti vagy a késő őszi, nyugalmi időszakra korlátozódik. Valójában azonban a nyári metszés, vagy más néven zöldmetszés, számos növénycsoport esetében nemcsak lehetséges, hanem kifejezetten ajánlott is. A megfelelő időben és technikával végzett nyári visszavágás serkentheti a másodvirágzást, javíthatja a terméshozamot és a termés minőségét, kordában tarthatja a túlzott növekedést, valamint elősegítheti a növény szellősebb, egészségesebb lombozatának kialakulását. A siker kulcsa annak ismerete, hogy mely növények profitálnak ebből a beavatkozásból, és melyek azok, amelyeket ilyenkor nem szabad zavarni.
A rovarfogó növények általában savanyú kémhatású mocsári talajt kedvelik, a növényben rovarfogó enzimek alakulnak, amivel az állati fehérjét le tudja bontani. E nélkül is képesek élni, de virágzásukhoz mindenképp szükségük van rá. Rendszeres esővizes locsolást és magas páratartalmat kívánnak.<p> Bővebb tájékoztató az alábbi cikkekben:
Gombás eredetű betegségek sajnos a különféle hagymás, gumós dísznövényeket is megtámadhatják. A gladiólusz esetében a botritisz (Botrytis gladiorolum) és a fuzáriumos rothadás (Fusarium oxysporum f. sp. gladioli) mellett a Psedomonas marginata baktérium kártételével is számolnunk kell. Az idei csapadékos, hűvös nyár elsősorban a botrítiszes betegség elterjedésének kedvezett. Ezért hasznos, ha a kardvirág szaporítóanyagát alaposan kiválogatjuk, illetve a gombák ellen csávázzuk. A Fundazol 50 WP és a Rovral Flo ezeknél a növényeknél is használható. Száraz időben kell felszedni a gumókat, csávázni az előbb említett szerekbe, majd szárítás után, 10 °C-on, szellős helyen kell teleltetni.
Idén tavasszal viszonylag sok csapadék hullott és ez kedvez a meztelen - vagy ahogy mostanában nevezik - a pucér csigák elszaporodásának. Ezek mindenevők, a kert szinte minden növényét megrágják és roppant falánkok. Először a levél érközeit fogyasztják el, de később minden növényi részt elfogyasztanak, nagy kárt tesznek a palántákban és a kifejlett növényekben is. Védekezésül kihelyezhetünk a csigák által kedvelt helyeken nedves deszkákat, zsindelyt vagy vizes zsákdarabokat, amelyek alatt kora reggel számos csigát gyűjthetünk össze. Eredményes lehet a mészpor vagy a szuperfoszfát műtrágya kiszórás a csiga járataira, de a leghatékonyabbak a szakboltokban kapható csigaölő szerek. Ezek a Delicia csigaölő szer (5% metaldehid) 15-20 kg/ha adagban, Limex csigaölő szer (6% metaldehid) 0,6 g/m2, Mesurol csigaölő szer (4% merkaptodimethur) 3 kg/ha, Detia Degesch Schneckenkorn (6% metaldehid) 0,6 g/m2. Ügyelni kell azonban arra, hogy ezek ne kerüljenek az elfogyasztásra kerülő növényekre vagy a frissen fogyasztott zöldségek (saláta, spenót, sóska) közelébe. Az utóbbi években intenzíven terjeszkedik hazánkban a spanyol házatlan csiga (a képen), ami felcsócsál minden útjába kerülő ehető növényi részt.
A liliomok általában jó téltűrők, jó szerkezetű humuszos talajban, rendszeres öntözés mellett gyorsan elterjednek.
A leandert pedig valószínű, hogy mégiscsak egy kártevő támadta meg, a levél fonákán kell keresni a nyomait. Ha apró fehér lisztszerű bevonatot talál, akkor valószínű, hogy takácsatka szállta meg- ez főleg száraz környezetben gyakori.