Keresett kifejezés: “”

Cikkek (7345)

Rövid törzséből levélnyelek erednek, ezek végén helyezkednek el a legyezőszerűen növő, hosszú, mélyen osztott levélkék. Idősebb korban alsó leveleit elveszti. A kifejlett pálma akár 150 cm magas is lehet.

Részletek

72. A cineráriát tél végén elborítják a virágok

Leveleit elborítják a margarétaszerű fészekvirágzatok, melyek fehér, kék, bíborvörös, rózsaszín és piros színben pompáznak. Töve fehér, sárga vagy bordó színű lehet.

Részletek

73. Filodendron, könnyezőpálma (Monstera deliciosa)

Tetszetős megjelenésű, termetes szobanövény. Levelei mélyen karélyosak, hullámos szélűek, és fényesek. A levelek tagoltsága fokozódik az idősebb példányoknál.

Részletek

74. Miért nem virágzik a flamingóvirág? Ez az oka

A flamingóvirág egyik gyakori problémája, hogy az első virágzás után nem hoz újra bimbókat. Mutatjuk, mi állhat a háttérben.

Részletek

75. A fügekaktuszt télen könnyű kirohasztani

A fügekaktusz (Opuntia microdasys) különleges sárga virágú pozsgás. Nincsenek tüskéi, csak aranysárga tövisgyűrűi, amiken szőrszerű kinövések vannak.

Részletek

Édenkertész (3184)

266. Diófám levelei rozsdásodnak...

A diónak rozsdás betegsége nincs, viszont egy gomba és egy baktérium is okozhat levélfoltosságot, ami a levelek kilyukadásához vezethet. Ősszel érdemes összegyűjteni és elégetni a lehullott leveleket, ha ez nem lehetséges fertőtleníteni kell a leveleket, ill. hajtásnövekedés kezdetétől cineb, mankoceb hatóanyagú szerrel lehet permetezni diófánkat.

Részletek

267. Paprikám termésén lilás foltok éktelenkednek...

Üvegházi termesztés során előfordulhat, hogy hőkár éri a paprikát, ez okozhat barnás elszíneződést a bogyón. A hőkár gyakori szellőztetéssel megoldható. Túlzott permetszeradag vagy nappali nagy melegben alkalmazott permetezés is okozhat égésfoltokat.

Részletek

268. Szomorú fűzfán kívül milyen fajta fűzek léteznek?

Magyarországon számos fűz fajjal találkozhatunk a természetes vegetációban és mégtöbb nemesített fajtával a faiskolákban. <p>Ezek közül természetesen csüngő habitusú a szomorúfűz (Salix alba ´Tristis´) míg ennek alapváltozata a fehér fűz (Salix alba) a folyópartjainkon megtalálható fűzerdők alapfaja, amire nem jellmező a ´szomorúság´. Kisebb termetű fa a kecskefűz (Salix caprea), vagy a spirálfűz (Salix matsudana ´Tortuosa´), melynek göcsörtös vesszői a virágkötészetben használatosak. Bokros növekedésű a cinegefűz (Salix rosmarinifolia) vagy bíborfűz (Salix purpurea), melynek vesszőit kosárfonásra használják. <p> Divatos változatok manapság, az 1-1,5 m magas törzsre oltott fűzek, melyek csüngő ágaival nagyon mutatós szoliter növény. A kép alapján sajnos nem lehetséges az ön példányának pontos fajtáját megállapítani.

Részletek

269. Lehet-e kaktuszokat oltani?

Az oltás vegetatív szaporítási mód, amelyet a kertészetben széles körben alkalmaznak. A kaktusz egy darabját egy könnyen növekedő másik kaktusznövényre, az alanyra oltjuk. Az alany serkenti a nemes növekedését és ellátja azt tápanyagokkal - mint ahogy az a saját hajtáscsúcsával tenné. A képen látható kaktusz(ok) is ilyen technikával ´készülhettek´.

Részletek

270. Hogyan kell átteleltetni a liliomot és a szobai kálát?

A szobai vagy fehér kála sarjhagymákról szaporítható házilag. Ősszel, átültetéskor késsel vágjuk le a sarjakat, és tegyük kisebb cserepekbe. Az így szaporított növények a fehér kála esetében kb. másfél év múlva, míg a színes fajták csak 3 év múltán hoznak virágot. <p>A liliom tartósan egy helyben maradhat, minél kevésbé háborgatjuk, annál bokrosabbá válik és gazdagabban virágzik. Eltérően a többi hagymás növénytől csak ha csökken virágzóképessége, akkor ültessük át.

Részletek