76. A szemölcskaktusz nyáron jobban szeret a szabadban
Dúsan sarjadzó törpekaktusz. Testét sűrűn borítják a sárga és barna tüskék. Vöröseslila virágai nyaranta a növény felső részén nyílnak.
Dúsan sarjadzó törpekaktusz. Testét sűrűn borítják a sárga és barna tüskék. Vöröseslila virágai nyaranta a növény felső részén nyílnak.
Akár a 120 cm-es magasságot is meghaladhatja. Nagy, mély karéjú, fényeszöld levelei igen dekoratív növénnyé teszik. Szereti a jól megvilágított, hűvös helyet.
Közkedvelt dísze otthonunknak a szobafenyő. Ha nem elégítjük ki igényeit, levelei hamar sárgulni kezdenek és fokozatosan lepotyognak.
Fényes levelei közvetlen a földből hajtanak ki, május és augusztus között. Fehér virágai igen tartósak, akár hat hétig is frissek maradnak, bár néhány hét után halványzöldre színeződnek.
Elegáns megjelenésű, légies könnyedségű növény. Levelei nyitott tenyér ujjaira emlékeztetnek, színük sötétzöld, néha fekete.
Viszonylag állandó körülményeket igényel; 16-18 °C-os, világos vagy félárnyékos, nyáron levegős, naptól és széltől védett helyet. Nyáron szabadban is tartható. Melegben nagyon kedveli a gyakori vízpermetezést, és leveleinek a letörölgetését nedves, puha szivaccsal. Így a rájuk rakodó port is eltávolítjuk. Tápanyagigényét jól kielégíti a kéthetenkénti tápoldatozás, legfeljebb másfél százalékos töménységű tápoldattal. Károsítói leginkább a pajzstetvek, de száraz körülmények között levéltetvek és takácsatkák is megtámadhatják. Levelei a hőmérsékletingadozás, és a huzat miatt is lehullhatnak, akárcsak a túl nedves talaj hatására. Ez utóbbi elkerülésére ajánlatos hagyni, hogy két öntözés között a földfelszín kiszáradjon.
Ha azt látjuk, hogy a növényeken a hangyák le-fel korzóznak, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ott levéltetű károsít, szívogatja a leveleket. A károsnak ítélt hangyák elleni védekezésnek vannak biológiai módjai. Riasztónövények ültetésével, mint pl. levendula, zsálya, izsóp. A hangyákat páfránylevelek erjesztett levével is elriaszthatjuk úgy, hogy a fa törzsére, vagy a növény lombjára permetezzük a levet. Ha van üröm a kertben, forrázással levet kell belőle készíteni, és azt másnap hígítás nélkül a fára permetezni. Ahol a hangyák megjelennek, ott fel kell készülni a levéltetvek elleni védekezésre. Erre a célra igen jó szerek állnak rendelkezésünkre; ilyenek a Bi 58, a Flibol E, az Unitron 40 EC, a Decis 2,5 EC, a Chinetrin 25 EC, a Piretrin stb.
Pedig sajnos ez a ragacsosság a pajzstetű ürüléke által lett. Próbálkozzon a levelek alapos ledörzsölésével. Ehhez szappanos vízzel átitatott szivacsot használjon, és minden növényi részt módszeresen tisztogasson meg. A szivacsot folyamatosan öblítse ki, és szappanozza újra. 2, Ha nem tűnik úgy, hogy ez önmagában segítene, öntözze be növényeit Actara 25 WG-vel a megfelelő hígításban. 3, A szabadban (pl. erkélyen, kertben) lepermetezheti növényeit Vektafid A/E aerosollal. A pajzstetvek a szobanövényeken nehezen kezelhető gond, de remélem, sikerrel jár.
A képről nem látom jól, hogy a tuja levelei a tövénél zöldek-e még, vagy már ott is elsárgultak. Ez esetben sajnos nem lehet mit tenni vele, ki kell vágni, mert elhalt. Ha azonban még nem teljesen elsárgult, mellékeltem egy cikket, amiben olvashat a tennivalókról. Remélem még megmenthető a tuja, mert nagyon szép az élő sövénye, ahogy a képről látom!
Üdvözlöm! Én úgy érzem, hogy a talaj lehet a fő okozója a tüneteknek. Szerintem Ön agyagos, kötöttebb talajú helyen lakik, mert ez a talajtípus produkál ilyen tüneteket. Az ibolyafa (Tibouchina urvilleana) egyébként is laza és savanyú talajt igényel. Azt javaslom, hogy ássa körbe legalább 20-25 cm szélesen a gyökérlabda körül és töltse fel tőzeg és komposztált marhatrágya keverékével. A kötött talajon egyébként a gyökerek el kezdenek rothadni, illetve gombásodni. A tőzeg 3-4 szer annyi legyen, mint a trágya. Minden nap kell öntözni, főleg nyáron, de ne álljon vízben! Tavasszal alaposan vágja vissza, amint a rügyek el kezdtek hajtani. Jövőre biztosan rende fog jönni!