816. Mit lehet enni a 40 napos böjt alatt?
A nagyböjt 40 napja jó alkalom arra, hogy megszabaduljunk néhány kilótól, és kipróbáljuk a vegetáriánus vagy a vegán étrendet.
A nagyböjt 40 napja jó alkalom arra, hogy megszabaduljunk néhány kilótól, és kipróbáljuk a vegetáriánus vagy a vegán étrendet.
Ha tehetjük, rengeteget áldozunk kertünk tervezésére, kivitelezésére, öntözésére. A gond akkor kezdődik, amikor csodálatos gyepünk tökéletesen kikelt, megtörténtek az első nyírások, de ahogy telik az idő egyre kevesebb kedvünk lesz hozzá, hogy ugyanazt még egyszer és még többször megtegyük. Megnéztük, és leteszteltük, milyen kisgépek segíthetik a munkánkat, hogy ne dolgozzunk duplán!
Az első melegebb tavaszi napok után a gyep is fejődésnek indul. Elérkezett az ideje a gyep tápanyaggal való feltöltésének. A tavasz végén a új gyepfelületek telepítésére is sor kerülhet. A Scotts komplett kínálatot nyújt ehhez a munkákhoz, a fűmagtól a gyepműtrágyán át a kiszórókig. Vásárlóink most akár egy műtrágyaszórót is kaphatnak ajándékba. Részleteket lásd lejjebb!
Spenótkrém: 20 dkg spenót, 20 dkg krémsajt (vagy natúr vajkrém), 6dkg reszelt parmezán, 6 nagy gerezd fokhagyma reszelt szerecsendió, só, bors. Kevés olívaolajon héjastul megsütjük a fokhagymát. Amikor már jól megsült, a belsejét kinyomkodjuk. A spenótot kevés olívaolajon megfonnyasztjuk. Aprítógépe tesszük a krémsajtot, spenótot, sült fokhagymát, reszelt parmezánt és simára pürésítjük. Sóval, borssal és frissen reszelt szerecsendióval ízesítjük.
A lestyán (Levisticum officinale Koch. - Apiaceae) egy évelő fűszernövény, amit gyógynövényként is be lehet vetni. Így gondozd!
A rózsa gyakori gombabetegsége, amely csillag alakú barna foltokat és levélhullást okoz a csillagpenész vagy hivatalos nevén a rózsa diplokarponos levélfoltossága. A beteg leveleket érdemes a tövek közül összegyújteni és kidobni, hogy a következő évben csökkentsük a fertőzést, illetve a rózsát se hagyjuk ki a tavaszi/őszi lemosó permetezésből. Bővebben itt olvashat a betegségről>>
Gyakran előforduló probléma nem csak a vékony héjú paradicsom fajtáknál, hogy érés közben megreped a héjuk. Kiváltó ok leggyakrabban az egyenletlen vízellátás, esetleg a túlöntözés. Ha egy csapadékszegény időszakot felvált egy esős időszak, esetleg nagyobb mennyiségű öntözés pár nap szárazság után, akkor a termések vízzel telítődnek és kihasadhatnak. A repedések leggyakrabban a kocsány felőli részen indulnak ki. Sajnos a repedéseken másodlagos gomba és baktériumfertőzések indulhatnak, ami a bogyó rothadását okozhatja. A paradicsom ellenállóságát növelhetjük bór és kalcium tartalmú lombtrágya heti adagolásával, ami csökkenti a repedések kockázatát. Kerüljük a túlzott nitrogén műtrágya adagolását, ami hirtelen növekedést és lazább szöveteket indukál. A képen látható paradicsomok habár repedtek, további fertőzés nem látható rajtuk, így mielőbb érdemes feldolgozni őket. A bór tartalmú lombtrágya javítja a termésminőséget
Kedves Csongor! Megférnek egymás mellett, azonban a loncnak nagyobb a növekedési erélye, tehát, ha nem tartja kordában, el fogja nyomni az iszalagot. Mindenképp szükség lesz metszésre, visszavágásra, ha vegyesen ülteti őket. Egyébként igényeiket tekintve teljesen megegyező növények. Szép napot! Üdvözlettel, Megyeri Szabolcs
A növényvédő szerekkel nem permetezett vagy csak a természetes ellenségeket kímélő, ún. szelektív szerekkel kezelt gyümölcs- és szőlőültetvényekben számos ragadozó atkafaj természetesen fordul elő. Ezek a szabad szemmel alig látható hasznos szervezetek azonban a lassú mozgásukból adódóan csak nagyon lassan terjednek az ültetvényen belül is, és a nagyobb távolságra történő terjedésüket főleg a légmozgás teszi lehetővé. Mesterséges úton, az ún. áttelepítéssel viszont eredményesen átvihetők az egyik ültetvényből (ahol magas egyedszámban fordulnak elő) a másikba. Az áttelepítés akkor lesz sikeres, ha a ragadozó atkákkal betelepített területen elegendő zsákmányállat van. Jelenleg a ragadozó atkák betelepítése a szőlőben terjedt el nagyobb mértékben. A ragadozó atkák mesterséges betelepítésére a szőlőültetvényekben lehetőség nyílik a nyugalmi és a tenyészidőszakban egyaránt: Tenyészidőszakban zöldhajtásokkal: a ragadozó atkákkal jól ellátott (2-5 ragadozó/levél), ún. donor ültetvényekből a nyár folyamán (júniustól augusztusig) leszedett zöld hajtásokkal mesterségesen átvihetjük őket egy másik helyre. Nyugalmi időszakban: idősebb tőkerésszel, vesszőkkel vagy filccsíkkal.Az idősebb tőkerészeket (vesszőket) a téli metszés során kell leszedni és ezt követően elhelyezni az új helyre, a tőkefejhez közeli részekre; A filccsíkokat kora ősszel (pl. szeptember elején) a donorültetvény tőketörzsére vagy a szőlőkar részére, a csercsaphoz közel kötözzük ki (tőkénként két darabot). A tél végén, még a fakadás megindulása előtt leszedjük, és a fogadótőkékre telepítjük át. A fás résszel vagy filccsíkkal történő áttelepítés munkaigényesebb, de a tapasztalatok szerint eredményesebb, mint a többi módszer. Az ökológiai gazdálkodásban is több olyan hatóanyag használható fel (pl. kalcium poliszulfid, kén, olajok, természetes piretrin), amelyek károsíthatják a ragadozó atkákat. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a kén. A kéntartalmú készítmények rendszeres használata káros lehet a ragadozó atkákra, egyedszámukat jelentősen csökkentheti. A kén ragadozó atkákat károsító hatása azok fejlődési stádiumától, a hőmérséklettől és a kezelés gyakoriságától függ. Kivételt jelentenek a kénnel szemben ellenállóságot mutató, erre speciálisan szelektált törzsek. Ragadozó atkák beszerezhetők itt