Keresett kifejezés: “”

Cikkek (7294)

201

202

1001. Boróka: szépen elél a homokos talajon is

A boróka egy viszonylag igénytelen cserje, ami bírja a szélsőséges éghajlatot, és szépen fejlődik homokos talajon is.

Részletek

1002. Mi a jó a csokiban?

Ez a mára már hétköznapivá vált finomság több volt egykoron: hatalmi eszköz! A csokoládé a modern korban sem veszítette el a jelentőségét: magas társadalmi rangot jelentett a fogyasztása, a polgári kultúra szerves részét alkotta. A csokoládét majszolva keveseknek jut eszébe, hogy vajon hogyan készül a csoki?

Részletek

1003. Milyen növény a gnétum?

A gnétum örökzöld, alacsonyan és sűrűn elágazó, legfeljebb 10 m magas fa vagy karcsú növekedésű cserje. Vajon hazánkban termeszthető -e és szépségén kívül még mire használhatjuk?

Részletek

1004. Okok, miért ültessünk naspolyát

Már alig lehet kapni, pedig szép bokra bőven ontja a termést. A téli gyümölcstálak díszítésére, választékának bővítésére szolgál. 5 ok, amiért nem szabad megfeledkeznünk róla!

Részletek

1005. Miért vagyunk csiklandósak?

A legtöbben ettől az első látásra jóindulatúnak tűnő mozdulattól irtóznak. Pedig alig különbözik a simogatástól vagy egy kedves érintéstől. A csiklandozás mégis egészen más...

Részletek

201

Édenkertész (3182)

291. Mi okozza a növényeken a pajzstetű megjelenését?

Mivel a legtöbb pajzstetű több növényt is szívogat, leggyakrabban egy másik növénnyel hozzuk be lakásunkba e kártevőket. Mielőtt még nagyon elszaporodnának, tudunk ellenük hatásosan, mechanikai úton védekezni. Ronggyal vagy kefével mossuk le a pajzstetveket, próbáljuk meg az eldugott részekről is kipiszkálni őket. Heti többszöri mosdatással sikeres lehet a védekezés. A forgalomban lehet kapni olajos permetszereket, amelyekkel lefújva a növényt és a kártevőt, megfulladnak az állatok.

Részletek

292. Mikor szabad a szobai hibiszkuszt visszavágni?

A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus siriacus) világos helyen, esetleg teraszon folyamatosan hozza virágait. Ha nincs útban ilyenkor valóban nem érdemes megmetszeni, inkább elvirágzás után vagy a kora tavasz alkalmas erre. Áprilisban vagy augusztusban fejdugvánnyal szaporíthatjuk.

Részletek

293. Fenyőfáim tűlevelei potyognak, mit lehet vele tenni?

A fenyőrozsda az öttűs fenyőket támadja meg, amitől az ágak megvastagodnak, először az ágak majd akár az egész fa elpusztulhat. Egy másik betegség az erdeifenyő tűlevélhullásos betegségére jellemző, hogy a kórokozó által fertőzött tűleveleken, nagyítóval apró foltok láthatók(ilyen a rossz termőhely miatti levélhulláskor nem észlelhető). A lehullott tűleveleket júniusig el kell távolítani, mert innen indul a fertőzés, ha erre nincs lehetőség július-augusztusban gombaölőszeres védekezés válhat szükségessé.

Részletek

294. Szedrünk termése elrohadt, mi történhetett?

Valószínű, hogy a szedrét botrítisz támadta meg, ellene helyes metszéssel és vegyszeresen is kell védekezni. Vegyszeres védelemre (háromszor kell végezni a virágzás kezdetétől) az iprodion, vinklozolin, procimidon hatóanyagú szerek használhatók.

Részletek

295. Magról nevelt tuja rövidebb életű, mint vegetatív úton szaporított társai?

A tuják hazánkban nem őshonos növények, s egyre nehezebben viselik a nagy évközi hőmérséklet és csapadékingadozást. Néhány gombás betegség is támadja, illetve molyok és pajzstetvek is élősködhetnek rajta. Azt, hogy egy magról nevelt tuja kevésbé bírná el éghajlatunkat és rövidebb életű, véleményem szerint nem reális.

Részletek