1201. Borostyánarália (Fatshedera lizei)
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A Piri alma húsa zöldes-fehér, harmonikusan édes, gyengén savas, roppanó, de a szájban olvadó, bőlevű. Héja középvastag, de nem rágós. Eleinte száraz tapintású, a fedőszín teljes kifejlődése után viaszos. A csészecsatorna zárt, magházpenészedésre nem hajlamos. Ősszel érik.
Ámpolna növény a kúszó és csüngő növények gyűjtőneve. Edényeiket falra vagy a mennyezetre erősítik. Fő díszítőértéküket megjelenésük, valamint csüngő, lombzuhatag jellegű hajtásaik adják.
Őskori barlangrajzok tanúsága szerint a méhek és a méz már több évezrede megjelentek az ember életében. A keleti kultúrákban a méz egyedülálló módon a mai napig kettős szerepet tölt be: gyógyszer és egyben élelmiszer is. Az európai országokban szintén kedvelt fogyasztási cikk: az átlagos mézfogyasztás eléri az évi 1,7-2,5 kg-ot. Németország, illetve a skandináv országok egyaránt nagy mézfogyasztó nemzetnek számítanak. Hazánkban az éves fogyasztás jelenleg sajnos igen csekély: 0,5 kg/év/fő.
A Victoria amazonica már gyermekkoromban elbűvölt, amikor először olvastam róla. A leírásból talán az ragadta meg a leginkább képzeletemet, hogy a tündérrózsák családjába tartozó vízinövény levele olyan hatalmas és szilárd, hogy - mintha egy kerek, lapos gumimatrac lenne - képes egy nagyobb gyermeket is a víz színén tartani.
A kártevők azonosítása összetett feladat. Nemcsak a károsító leírása szükséges, ismerünk kell a tüneteket és a gazdanövényt is. <p>Olvasónk elmondása alapján az egyik kártevő valószínűleg tripsz. Kártétele felismerhető a levélen található ezüstös szívásnyomokról, illetve az ürülékcsíkokról. Ellene deltametrin vagy dimetoát hatóanyagtartalmú szerrel tudunk védekezni. <p>A "miniatűr fehér kukacok" mikroszkópikus nagyságú talajlakó fonálférgek. A gyökéren kialakuló nagy, parás megvastagodások fellépésének biztos jelei. Sajnos, ilyenkor nincs más megoldás, mint a növény azonnali megsemmisítése. A későbbiekben csak fertőtlenített földkeveréket használjunk.
A levél színén élénksárga folt virít, a levél fonákán pedig kidudorodó, sallangos spóratartók jelennek meg. A tünetek egyértelműek, itt a körterozsda nevű gombabetegségről van szó. Tessék a lehullott leveleket összegyűjteni és elégetni, lombhullás után pedig megpermetezni a fát bordói lével vagy Champion, Rézoxiklorid, Dithane, Rubigan előírásos töménységű oldatával.
Amennyiben sövényt szeretne kialakítani a smaragd tujából, akkor annak a javasolt ültetési távolsága 80-120 cm. <p>Első években nem kell metszeni, csak amikor már az egyes növények összeborultak. Később, évente kétszer: késő tavasszal és kora ősszel lehet nyírni a sövényt. Arra kell csak külön figyelni, hogy nyírás közben nem menjünk a leveles zónánál beljebb, mert nem biztos, hogy újra kihajt. Oszlopos fajtájú tujákból nyírás nélkül is egyenes sövényfal nevelhető.
Az ősz és a tavasz egyaránt alkalmas időpont a növények átültetésére, ősszel arra kell figyelni, hogy ne tél elején tegyük ezt, hogy legyen a növényeknek idejük a meggyökeresedésre a téli fagyok beállta előtt. Fontos, hogy növényenként a helyes talajtípust válasszuk.
A ragacsos kicsapódások oka mindenképpen a hibás öntözés. Ez lehet túlöntözés és gátolt vízelvezetés egyaránt. Nagy valószínűséggel, amennyiben agyagcserépben van a növény, annak oldalán is megjelenik a zöldes, barnás nyálka. <p>Az öntözővíz felforralása kifejezetten előnyös, hiszen a szobanövények számára is jobb, ha lágy vizet kapnak. A leírt problémára önmagában azonban nem jelent megoldást. Helyette lazítsuk fel a talajt vagy ültessük át növényünket, és csak annyi vizet pótoljunk, amennyi fedezi szobanövényünk igényét.