1216. Mit kell tudni a szilvafákról? - 2. rész
Csak csodálni lehet a közönséges kökény szépségét, melynek látványával nem tudunk betelni kora tavasszal, mikor virágzatát hófúváshoz hasonlóan hullatja el az átható szélben.
Csak csodálni lehet a közönséges kökény szépségét, melynek látványával nem tudunk betelni kora tavasszal, mikor virágzatát hófúváshoz hasonlóan hullatja el az átható szélben.
A jegenyenyárfa valószínűleg Nyugat- vagy Észak-Ázsia hegyeiből, esetleg Perzsiából származik. Már a korai időkben elterjedt faj volt Kasmír és Pendsab vidékein, általában az utak mentén ültetik árnyéktartás céljából, csakúgy, mint Franciaországban.
A vadkörtéhez és vadalmához hasonlóan a madárberkenye (Sorbus aucuparia) is a rózsafélék (Rosacea) családjába, ezen belül pedig a berkenye (Sorbus) nemzetségbe tartozik.
Ebben a részben a madárberkenye fejlődési szakaszairól olvashatunk. Lépésről lépésre kísérjük a madárberkenye virágzását, érését és őszi lombhullatását.
Valószínűleg ritkaságának köszönhető, hogy a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) szépségét nem értékeljük kellően. Általában kicsivel nagyobb, mint egy bokor, de a vadonban három-négy méter magasra is megnő.
Kedves Olvasónk! A leander teleltetéséről már sokat írtunk>> Amikor fagypont alá megy a hőmérséklet teleltetni kell. Mostani időt még bírja, sőt még a reggeli mínusz 1-2 fokot is átvészeli, persze ha az nem tartós és napokig ilyen a hőmérséklet. Télen vihetjük télikertbe vagy fűtetlen lépcsőházba a lényeg, hogy a hőmérséklet 5-10 foknál ne legyen több, mert a kártevők ilyenkor nagyon szeretik a nyugalomban lévő növény megtámadását. Egyik nagy kártevője a pajzstetű. Amikor behozzuk Leanderünket nagyon figyeljük nehogy véletlenül egy kártevőt is vele hozzunk. Világos helyet szeret télen is és a hetente egyszeri öntözést. A kártevők elkerülése végett a növényeket legalább az öntözések alkalmával át kell nézni . Ha nem ideálisak a teleltetés körülményei, akkor a fenti kórokozó megtámadhatja és csak tavasszal derülhet ki. Tavasszal a beteg és kopasz hajtásokon csak erős visszavágással és permetezéssel lehet segíteni, ami akár hónapokkal is késleltetheti a virágzást. Amint 15 fok fölé emelkedik a hőmérséklet és a talaj menti fagyok se veszélyeztetik, kitehetjük a szabadba. Sok fényt igényel, ha tudjuk ültessük át jó tápdús talajba. Lehet neki való virágföldet is kapni ami kissé savanyú és tápoldatot, de ha van más virágzó növényünk is annak tápoldatát is felhasználhatjuk. Ajánlott a tavaszi visszavágás, de ha kevés a helyünk télire is megmetszhetjük bár azt nem annyira szereti. A nagyobb növényeket elég 2-3 évente visszametszeni.
Kedves Olvasónk! egyszerű hamvas szeder (Rubus caesius) van a kertjükben. Ehető.
Tisztelt Hetyésy Úr! A körte és az alma esetében amikor a gyümölcsök elérik a kisdió nagyságot, barackfa esetén pedig amikor a gyümölcsök cseresznye nagyságúak lesznek, a Mospilan 20WP-vel vagy az Actara 25 WG-vel való permetezés segíthet. Üdvözlettel: Mezős Balázs
Kedves Béla! A szőlő betegségének a neve: Esca. A bogyókon is van gondolom lila-barna pöttyök! Ez egy gomba betegség, aminek a neve: Phaeomoniella chlamydospora. Ez okozza a Petri-kórt is. Ezekre a betegségekre gombaölő szer mellett, a fertőzött részeket, le kell vágni! A metszés után, permetezni kell, Topsin, illetve Ridomil nevű szerrel. HA lehet, a kettő keverékével. HA nem kap Topsint (mert ez II. kategóriás), akkor Dithane és Ridomil keverékével permetezze. Itt említeném meg, hogy nagyon fontos a beteg részek levágása és elégetése, mert ellenálló gombákról van szó.
A kecskerágó pajzstetű ellen így tud védekezni: A kecskerágó-pajzstetű ellen a bokor fás részeit és leveleit is kezelni kell, rovarölő szeres permetezéssel, de előtte metssze vissza a bokrot, amennyire lehetséges. A levágott részeket semmisítse meg (égesse el). A megmaradt ágakat, vesszőket kefével dörzsölje le, majd erős vízsugárral verje le. A permetezésre elsősorban felszívódó szerek alkalmasak: a szabadforgalmú szerek közül az Actara. 2-3 alkalommal permetezze a bokrot 8-10 napos időközzel. A pajzstetű hím egyedei hosszúkásak, fehéres színűek, a nőstények szélesebbek és barnás színűek. A lehullott, fertőzött leveleket gyűjtse össze, a már nem élő növényi részeket a kártevők elhagyják.Tapasztalatok szerint a kecskerágón kívül más fás növényeket is megfertőzhet, ezért érdemes a szomszédos fákat, bokrokat is egyszer lepermetezni, valamint a későbbiekben figyelni. A csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) - 1. rész Mit érdemes tudni a kecskerágó-pajzstetűről (Unaspis euonymi)?