Keresett kifejezés: “cserje”

Cikkek (556)

Nagyon mutatósak, jó talajtakarók és kevés gondozást igényelnek a törpe örökzöldek. Vidámságot csempésznek a kertünkbe, és hálás növények. Lássuk, milyen törpe örökzöldet érdemes ültetnünk!

Részletek

122. Hogyan készítsünk varázsmogyoró krémet?

Nagylevelű csodamogyoró, vagy varázsmogyoró (Hamamelis virginiana) Otthona Észak-Amerika, Kanadától Minessotáig, Floridáig, ésTexasig. Európába 1936-ban került be. A csodamogyorót az amerikai indiánok varázsfának tartják, mivel a hideg évszakban, sőt gyakran a hóban nyílik. A gyógyászatban már rég ismerték sebgyógyító hatását, amikor a XIX. században a nyugati terápiák számára felfedezték és az USA gyógyszerkönyvébe felvették. Európában először 1864-ben készítettek csodamogyoró felhasználásával kenőcsöt.

Részletek

123. Sünzanót (Ulex europaeus)

Egész Európában fellelhető, de Skandináviában és Észak- Amerikában is meghonosodott. Magjából a XX. században a vércsoport meghatározására szolgáló hatóanyagokat sikerült izolálni.

Részletek

124. Ismerjük meg a medveszőlőt!

A medveszőlő, (Arctostaphyllos uva-ursi) Európában, Észak Amerikában, Grönlandon, Szibériában is megtalálható. A növény viszonylag magas csersavtartalma miatt Észak-Európában régen bőr cserzésére szolgált. Közép-Európában csak a XVIII. század óta használják gyógynövényként.

Részletek

125. Sakura a kertben: így gondozd a japán díszcseresznyét!

A japán díszcseresznye a kertünk legszebb dísze lehet. Sok fajtája ősszel is pompázik, amikor a lombja már sárga, narancssárga, vagy skarlátvörös színre vált. Télen pedig mutatós kérge díszíti a kertünket.

Részletek

Édenkertész (206)

51. Vettem egy goji bogyó, lícium cserjét. A levelein fehér penész-szerű foltok jelentek meg, kell-e permetezni, és egyáltalán hogyan kell gondozni?

A 2.-3. évben már terem. Bármilyen talajon megél. Nem kell trágyázni, tápoldatozni! Ha idősebb a növény, ritkítani kell, ezzel serkenthetjük a növekedését. Teljesen télálló! Szereti a félárnyékot. Szaporítása dugványról, vagy magvetéssel történik. Gyümölcsei augusztus- szeptember körül érnek be. Inkább aszalva ajánlott a fogyasztása. Fantasztikus mennyiségű vitamint tartalmaz. A leveleit mossa le szappanos vízzel.

Részletek

52. Létezik-e olyan tuja fajta, amelyiknek a végső magassága nem éri el a 3 métert, és sövénynek is alkalmas?

Tudomásom szerint a telekhatártól való 3 méteres ültetési távolság a fákra vonatkozik. A cserjékre, sövényekre 1,2 méter az előírás. Érdemes a helyi szabályozást is megismerni, esetenként a helyi előírások eltérnek az országos szabályoktól. Léteznek tujafélék, melyek nem fa alkaltúak, hanem bokorszerűek, széles, lapos lombot képeznek. Ültetésnél nagyobb tőtávolságot kell ezért tartani. Tiszafa-félék is lassan nőnek és örökzöldek, szintén alkalmasak sövény kialakítására. Kertészeti árudákban érdemes körülnézni, ott sokféle tuja egymás mellett megtekinthető, összehasonlítható.

Részletek

53. A smaragd tuják fának vagy cserjének minősülnek? A hatóság oszlopos tujáinkat 1,2 méterre a határvonaltól szabálytalannak minősítette

Erre a kifejezetten jogi problémára nem tudok megnyugtató választ adni. Tudomásom szerint a helyi építési szabályzat, mely az országos építési szabályzaton alapul, a kötelező. A helyi szabályzatot érdemes tanulmányozni. Erre hivatkoztam a korábbi levelemben is. Ha a helyi szabályozás erre nem tér ki, a szokásjog lehet a mérvadó. A tujasorral szemben nem a növényfal lehet a kifogás, hanem annak magassága. Az építési szabályzat által maximalizált épített kerítés magasságát ne haladja meg a tuják magassága, akkor nem szabálytalan. Ez utcai frontnál, úgy tudom, legfeljebb 2,5 méter, oldalsó (belső) kerítésnél 1,8-2,0 méter, ha a helyi szabályzat másképp nem írja elő. A tujaféléket általában cserjének tekintik, legalább is, amikor árusítják. Viszont 6-10 méter magasra is megnőnek egyedei, ekkor már természetesen fának minősülnek. Méretük, magasságuk a mérvadó, nem az alakjuk. A tuják metszhetők, alakíthatók, nem sínylik meg. Formázott sövény is kialakítható belőle.

Részletek

54.

Az aranyeső (Laburnum) a magyar nevét aranysárga, lecsüngő fürtvirágzatáról kapta. Két faj tartozik ide: a havasi aranyeső (Laburnum alpinum) és a közönséges aranyeső (Laburnum anagyroides). Kerti növényként általában az ezek keresztezésével kapott hibridet, a hosszúfürtű aranyesőt (Laburnum × watereri) ültetik. Az aranyvessző (Solidago) – más nevein aranyos istápfű, mezei aranyos vessző, veres gyűrűfű. Ismert gyógynövény, élénksárga virágai miatt viszont főleg dísznövénynek termesztik. Aranyfa (Forsythia viridissima) amit a legtöbbet láthatunk: vesszőinek hosszában olyan bőségesen hozza aranyszínű virágait, hogy az egész bokor szinte vakít a napsütésben. Az aranyfa virágzik a legkorábban, és ezért a kertekben nagyon népszerű, széles körben ismert és elterjedt cserje.

Részletek

55. Szeretném megkérdezni, hogy ez a számomra ismeretlen növény virágzik-e?

A képen látható növény egy veronikacserje - Hebe sp. - kistermetű, örökzöld cserje. Nyáron virágzik a levelek hónaljában: apró, fehér füzérekben nyílik. Ehhez humuszos, üde talajt, tűző naptól védelmet, télen pedig - extrém hideg esetén - fagyvédelmet igényel. Maximum 50-100 cm magasra nő, ezért ideális sziklakertbe, kőedénybe.

Részletek