Ismerjük meg a medveszőlőt!

A medveszőlő örökzöld, akár 1 méter magasságot is elérő törpecserje. A bőrszerű, kicsi, ép és lapos szélű levelek felső része sötétzöld és fényes, fonákjukon viszont hálózatos erezet látható. A fehér vagy rózsaszín, füstszerű virágzatot alkotó virágok a növény helyétől függően március és július között jelennek meg. A növény lisztes, skarlátvörös, bogyószerű terméseket hoz, amelyek csúcsán a bibeszál maradványai láthatók.

Hasonlít a vörös áfonyára, bár ennek levélfonákján mirigyes pontok láthatók. A terméseken, a bemélyedt csúcsok körül a 4 részből álló virágkehely maradványait lehet felfedezni.

A medveszőlő igényei

A meszes talajt és a napos, valamint nedves, lápos és mocsaras területeket kedveli, de a hegyekben is megtalálható. Az erdeifenyők alatt sokszor kiterjedt pázsitot alkot. A leveli kerülnek felhasználásra. Antibakteriális hatású, flavonidokban, cseranyagokban gazdag. A növény legmegfelelőbb gyűjtési idejéről elég eltérők a vélemények.

A medveszőlő felhasználása

A növény levelét gyűjthetjük télen (decemberben és januárban), de akár áprilistól júliusig is. A levelek akkor lesznek jó minőségűek, ha hirtelen szárítjuk meg őket ( max. 50 °C-on a sütőben). Egyes területeken a medveszőlő védett növény.

Nagy mennyiségben és hosszan tartó kúra során májkárosodást okozhat!

Ezért ne fogyasszuk 1 hétnél tovább kúra szerűen.

Medveszőlő tea készítése

1-2 teáskanál apróra összevágott levelet 1 csésze hideg vízbe tesszük, és néha megkeverve 8 órán keresztül állni hagyjuk. Ezt követően forrósítjuk fel a folyadékot, és azonnal szűrjük is le. Ha a teát így elkészítjük, viszonylag kevés cseranyag kerül bele. Naponta 3x igyunk a felmelegített teából 1-1 csészével.