Keresett kifejezés: “szőlő”

Cikkek (522)

Ez a növény nem gizgaz. Magától nő az udvarunkban, ne irtsuk ki és dobjuk a komposztra, hanem készítsünk belőle salátát, pesztót.

Részletek

137. Szokatlanul agresszív allergiaszezon várható! Mit tehetünk?

Idén az elmúlt éveknél is többen szembesülhetnek az allergia súlyos tüneteivel, mivel a május-júniusi esőzések után koncentráltabban és várhatóan hosszabb ideig lesz pollennel telített a levegő. Az ezzel párosuló kánikulai hőség pedig tovább fokozza a problémát. A hagyományos kínai orvoslás (TCM) néhány egyszerű tanácsát követve azonban könnyedén megelőzhetjük a súlyos allergiás reakciók kialakulását

Részletek

138. Ismerd meg a közönséges gyertyánt (Carpinus betulus)!

A közönséges gyertyán (Carpinus betulus) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe és a nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozó fa. Azon felül, hogy alkalmas mezőgazdasági eszközök, fa fogaskerekek, és szerszámnyelek készítésére, nagyszerű díszfa, amelyet könnyen lehet alakítani. Hazánkban is igen elterjedt, ezért érdemes többet megtudni róla!

Részletek

139. Mitől rothadhat a paradicsom?

A paradicsom rothadásáért három gombafajta lehet felelős: a Phytophthora capsici, P. drechsleri és P.parasitica. Erre a betegségre főleg olyan helyeken kell odafigyelni, ahol magas a páratartalom és a hőmérsékletek és, ahol különösen nedves a talaj.

Részletek

140. A borókát megtámadó rozsdagomba (G. juniperi-virginianae)

A boróka, a galagonya és a birs levelein és ágain képződő rozsdagombák, olyan betegségek, amelyeknek két gazdatestre van szükségük teljes életciklusuk kitöltéséhez. Lássuk, hogy melyek a rozsdagomba tünetei és, hogy hogyan védekezhetünk ellene.

Részletek

Édenkertész (105)

61. Szőlőm 3 éve nem terem, mi lehet az oka?

Talán abból induljunk ki, hogy a telepítéskor milyen és mennyi trágyát, vagy műtrágyát kapott. Akkor fontos az istállótrágya, a talajtól függően az alginit, amely természetes ásványi anyag. Az ültetés után is minden évben talajerőutánpótlást kell végezni. Összetett NPK műtrágya és fontos a lombtrágya használata is. Az áfonyának más a talajigénye - savanyú talaj - ezért érdemes a töve körül a földet kicserélni.

Részletek

62.szőlőkkel?"> A birsalmafa közelsége, okozhat e összeférhetetlenséget különböző fajtájú szőlőkkel?

Tisztelt Kérdező! Semmi összefüggés nincs a két növény létezése között, egymásra nincsenek semmilyen hatással. A nem termő helyzetet kivizsgálással lenne érdemes tisztázni, de ez nem az ön felelőssége! Üdv: Növényorvos

Részletek

63. Hogyan szaporítható sikeresen az égerlevelű fanyarka?

Kedves Halmy Péter! A fás dugványozás egy egyszerű vegetatív szaporítási mód. Előnye, hogy biztosan fajta azonos utódot kapunk, mert ugyanannyi kromoszóma van a dugványban is, mint az anyanövényben. Fás dugványozással szaporítják a ribiszkefajtákat és egyes gyümölcsfa alanyokat (myrobalan, birs). A dugványszedés időszaka lombhullástól az első fagyok beálltáig tart, de a fagytűrő fajokat, fajtákat még januárban is lehet szedni. Szedés után a dugványanyagot kötegeljük, címkézzük, nyirkos homokba vermeljük és a felhasználásig tároljuk. A dugványok méretre vágása a szedés után közvetlenül vagy a tél folyamán történik, de az eredés szempontjából előnyösebb az azonnali feldolgozás. A fásdugványok hossza általában 15-30 cm közötti, így egy jól fejlett vesszőből 2-3 dugvány is készíthető. A fás dugványok dugványozására sor kerülhet ősszel, legkésőbb október végéig (hogy legyen idő a gyökeresedés megindulására), vagy pedig tavasszal, amikor a talaj felső rétegei már elérték a 10 °C-ot.

Részletek

64.szőlő és mivel lehet permetezni?"> Milyen betegségekre érzékeny az othelló szőlő és mivel lehet permetezni?

Főleg étkezési szőlő. Összefoglalva: Érzékenység: peronoszpóra, szárazság, kéntartalmú szerek. Ellenállóság: rothadás, fagy, filoxéra és a gombás betegségeknek is elég jól ellenáll. Igények: zöldmunka- és tápanyagigényes. Üdvözlettel: Növényorvos

Részletek

65. Mit jelent az, hogy a gyökereztetéskor az alap faj fog nőni belőle?

Kedves Balázs Béla! Igen, oltatlan. Minden növény esetében - amit oltással, szemzéssel szaporítanak - mindig van egy alapfaj, ezt nevezik alanynak, és ebbe helyezik a fajtát. A fajta kifejezés a természetben nem létezik, minden fajtát, legyen az állat, vagy növény egytől-egyig az ember hozta létre. Jó példa erre a rózsa, vagy akár az őszibarack. Ilyen növény nincs is, hanem mandula fára oltják a barack fajtát és abból lesz különböző méretű, ízű, tenyészidejű stb. Ezeket a tulajdonságokat az emberek ruházzák fel. Az oltás és szemzés két különböző dolog! Az oltásnál (aminek sok módszere van) két fás részt "illesztenek" össze, a szemzésnél (pl. a rózsáknál) egy fiatal alanyra szó szerint 1 db szemet behelyeznek a börszövet alá, majd viasszal, vagy rafiával rögzítik és onnan az a szem fog nőni, a kertésznek arra kell törekedni, hogy az maradjon domináns. Nagyon vicces az amikor egy díszszilva például két oldala különböző színű. Láttam már olyat, hogy jobb oldalon zöld, a bal oldalon vörös volt a lomb! A sok kérdésére pedig szívesen válaszolok, hiszen ezért vagyunk! Az olajfát egyébként ritkán szaporítják magról, szinte mindig dugványról. Ha viszont az oltott részekből van a dugvány, akkor az is az a fajta lesz, mert a dugványozás nagy előnye (minden növény esetében), hogy a fajta azonosság garantálható, mivel ugyanannyi kromoszóma szám lesz a dugványban, mint az anya növényben, tehát ez vegetatív szaporítási mód, hasonlóan a tőosztáshoz, bújtáshoz és sarjadzáshoz. A magvetés pedig generatív módja a szaporodásnak, tehát ott azért olyan változatos például az árvácska, ami ráadásul egy hibrid! A latin nevekben a "X" minden esetben a hibridet jelenti! Az árvávska latin neve: Viola X wittrokiana. A díszcsalán: Coleus X hybridus, de itt a "hybridus" szócska is a végtelen variabilitást jelenti! Kapcsolódó cikkek: Gyümölcsfák szemzése lépésről-lépésre kezdőknek Gyümölcsfák szemzésének tavaszi munkálatai (képek lépésről-lépésre) Csodagyümölcsös: 57 fán 300 gyümölcsfajta

Részletek