1506. Bajban a magyar óriásnyúl
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Még néhány évvel ezelőtt, ha valaki szintetikus mérgek nélkül szerette volna megtermelni családja számára a zöldségféléket, esetleg gyümölcsöket, akkor tulajdonképpen csak a „természet jóindulatában” bízhatott. Mára szerencsére elég sok megoldás áll rendelkezésre a vegyszermaradékok nélküli, egészséges, tápértékben gazdag élelmiszer megtermesztéséhez. Az alábbiakban összefoglalnám a lehetőségeket.
A húsok finomabbak, porhanyósabbak lesznek, ha, pácoljuk őket. Most egy különleges páclét mutatunk csirke-, és pulykahúshoz.
Az utóbbi hónapokban több helyen is feltűnt a faj 2 képviselője, de nem gondoltuk volna, hogy egyikük épp a fővárosban köt ki. Feltehetően a Duna vonzotta Budapestre, táplálkozó területein befagytak a vizek, a komoly hótakaró miatt nem jut táplálékhoz.
A nyílgyökér az egyik legszebb dísznövények egyike, de sajnos szobában való tartáshoz kevésbé ellenálló. Sokszor összetévesztik a CALATEA-val, de különbözik tőle a kisebb mérete (ritkán haladja meg a 25-30 cm) valamint a kúszó hajtások lassú növekedése miatt.
A mocsári hibiszkusz egy évelő növény, amit tavasszl és ősszel tőosztással lehet szaporítani. A tőosztás során a növényeket gyökérzetükkel és a talaj felszíne feletti részeikkel együtt több részre osztjuk, majd ezeket külön-külön elültetjük.
Az alma egyik legveszedelmesebb kártevője az almamoly. A hernyók befurakodnak a termésbe, ahol a magvakat is megrágják. Kártétele könnyen felismerhető a befurakodás helyén található vörösesbarnás, fekete ürülékszemcsékről. A gyümölcsök idejekorán lehullanak.
Az Aeschynanthust nem könnyű lakásban gondozni, mivel tavasszal és nyáron állandóan kell permetezni, télen pedig pihentetni 13-15 ˚C-os hőmérsékleten, ritka öntözés mellett. Fontos, hogy jól megvilágított helyre tegyük, és elvirágzás után azonnal vágjuk vissza a szárat. <p>Olvasónk által szemlétetett tünetek egyértelműen túlöntözésre utalnak, sajnos ilyenkor nem sok remény van a gyógyulásra. Mégis javaslom, tegyen egy utolsó kísérletet, lazítsa fel a növény talaját, ami segíti a felesleges vízmennyiség elvezetését.
Elsődleges kérdés, hogy egyszikű vagy kétszikű növények körül szeretné eltávolítani a gyomokat? A ma kapható gyomirtószerek többsége ugyanis növénykultúra-specifikus, vagyis külön kapható pázsit esetén alkalmazandó herbicid, vagy veteményesben stb. használható szer. A szelektivitás célja, hogy csak a gyomokat távolítsuk el a kultúrából. Természetesen kapható ún. totális gyomirtószer is, amely minden növényt elpusztít, de házikerti használata nem javasolt. <p>Azt is kérdés, hogy mekkora felületről van szó. Kisebb kertek esetén a mechanikai gyomirtást javaslom, hiszen ez a legkörnyezetkímélőbb megoldás. <p>Ma már sokféle márkájú gyomirtó vegyszer kapható. Tudatos használat esetén nem nem okoznak kárt a környezetben, melegvérű élőlényekre pedig nem veszélyesek. Gyepben kétszikű gyomok ellen kora tavasztól pl. a Calcurea G granulátum vagy a Keroland gyomradír használható, a használati utasítás szerinti mennyiségben. Veteményesben magról kelő kétszikű gyomok ellen pl. a Metripaz. Gyümölcsösben magról kelő egyszikű gyomok, kétszikű gyomok ellen a Casoron G.
A bonsai-kérdésben javaslom, forduljon egy szakértőhöz. Az Egyetemi Bonsai Club tagjai biztosan szívesen állnak rendelkezésére, ők tudnak igazán tanácsot adni a metszés és az átültetés mikéntjével kapcsolatban. <p>A sárgulásra vonatkozó kérdésére talán én is tudok válaszolni. Amennyiben az alsó levelek sárgulnak, majd lehullanak, a legvalószínűbb ok a túlöntözés vagy a hideg huzat lehet. Ha a felső, egészséges levelek sárgulnak, ezt a mészkerülő növények földjében levő Ca vagy az öntözéshez használt kemény víz okozhatja.