1541. Így termeszd a kertben a világ legdrágább fűszerét!
A sáfrány a világ legdrágább fűszere. A klímaváltozás kedvez neki, ezért Magyarországon is termeszthető. Így vágj bele!
A sáfrány a világ legdrágább fűszere. A klímaváltozás kedvez neki, ezért Magyarországon is termeszthető. Így vágj bele!
A gyorsan elkészíthető ízletes rizottónak két titka van: egyik a speciális, rizottóhoz való rizsfajta használata, a másik pedig hogy apránként öntsük fel a rizst a forró alaplével, és folyamatosan keverjük, keverjük, keverjük.... A rizsnek ugyanis annyi folyadékot kell magába szívnia, amennyit csak elbír, hogy ízletes és lágy ételt kapjunk.
Az eredeti vanília (Vanilla planifolia) fűszer nagyon drága, és az utánzatai, habár olcsóbbak, egyáltalán nem azonosak az eredeti aromával. Az igazi vaníliának az íze édeskés és csodálatosan fűszeres. A vanília egy dél-amerikai kúszó orchidea fajta. Az aztékok a csokoládé ízesítésére használták. A spanyolok által került be Európába, és ők nevezték nevezték el vaníliának (a vaina –szóból,- amely köpenyt, hüvelyt jelent).
Negyedik alkalommal nyitja meg kapuit márciusban a Gardenexpo kerti életmód kiállítás, ahol minden megtalálható a szabadban eltöltött kellemes órákhoz. Nem csak a kert és a kertészkedés szerelmeseinek érdemes ellátogatni a rendezvényre, hanem azoknak is, akik a tél végeztével egy kis zöldre, új otthoni növényekre vágynak, hiszen a bútorok, grillek, medencék és kerti gépek mellett több kertészet és gyönyörű látványkertek is várják a látogatókat.
Eljött a napraforgó- és kukorica-vetőmag beszerzésének az ideje, a gazdák szeretnének minél kevesebb pénzért vetőmaghoz jutni. Megjelentek a piacokon a számla nélkül, olcsón árusítók, portékájuk kapós, de a termelők később ráfizetnek, mert gyengébb és rosszabb minőségű lesz a hozam.
Meg kell nézni a levelek fonákját, mert levéltetű is lehet. De ha nem talál semmilyen kártevőt, kórokozót, akkor csak több fényre van szüksége. Ha lehet kerüljön ki a teraszra úgy, hogy az első két hétben árnyékolva van a déli tűző nap elől.
Egészségesnek látszó zöld leveleket és bimbókat hullat? Vagy a levelek a szélükön megbarnulnak, besodródnak és ezután leesnek? A növény száraz levegőjű helyiségben van. Tegyük párásabb helyre a növényt, majd gyakrabban öntözzük. A Fuksziánál ne a virágokat és bimbókat permetezzük le, csak a zöld részeket.
Az ananász a laza, tőzeges, tápanyagban szegény talajt kedveli. Bőségesen öntözzük, 2-3 naponta. Nem bírja a túlöntözést, attól rothadásnak indul. Fényigénye nagy, a félárnyékot kedveli. Nem bírja a direkt napfényt. A hőigénye is nagy.
Igen,erősen valószínű, hogy a sok közvetlen fény az oka, ezenkívül az ablaküveg mögött általában nagyon erős a felmelegedés ami nullára csökkenti a páratartalmat és elégeti a leveleket is. Ezen nemzetség fajai kivétel nélkül tűző nap kerülők.
A „C” jelű virágföld kötött, de jó szerkezetű és vízháztartású, közömbös kémhatású /7pH/ keverék. De keverhetünk az általános, vagy B típusú virágföldhöz kevés szárított szarvasmarhatrágyát, leérett és pihentetett gombatrágyát és (vagy) Osmocotét, ami pontosan a hat hónapos vegetációs időszakra elegendő tápanyagot enged ki fokozatosan a földbe. Ilyenkor ültessük először tápszeres földbe az előző évi hajtásokból fejlődött növénykéinket is. Fontos, hogy az ilyen növényt egy kicsit szárítsuk ki, mert akkor könnyebb a művelet. Fektessük le és megemelve húzzuk le a cserepet a földlabdáról. Ez műanyag vagy kerámia cserépnél nem nehéz általában, agyagcserépnél már nehezebb, de fadézsánál maga a küzdelem. Ilyenkor akár néhány napos kiszárítás is ajánlatos és akkor is csak segédeszközzel, mondjuk kalapács vagy balta fokával tudjuk óvatosan leverni a dézsát, mert a gyökerek hozzánőnek a fához. Ha ezen a kiszedésen túl vagyunk, akkor a nagyon vastag és földnélküli gyökérzetből fűrésszel, ásóval, nagyobb késsel akár 5 - 10 centit is levághatunk a gyökérzet aljából, az oldalából, és a tetejéből is. A lényeg az, hogy azért maradjon valamennyi föld nélküli gyökérzet, amit egy kicsit meglazítunk és majd kényelmesen belenő az új földbe. Az összekevert, előkészített földet elterítjük a cserép alján, ráállítjuk a növényt és további földdel feltöltjük az oldalakat. Valami hosszú, keskeny szerszámmal, akár egy vastagabb egyenes ággal, vagy léccel tömörítjük az oldalakon a földet, a művelet vége felé óvatosan locsolgatjuk, ami szintén tömörít. És természetesen végül a tetejére is jusson bőven friss földből és locsoljuk meg az egészet. Így nyilván annyi új földet kaphat, amennyi gyökérzetet levágtunk, de ha nagyobb cserépbe tesszük, akkor a több friss föld több évre elegendő. Egyszer azonban mindenképpen elérjük a felső határt, és akkor úgy kétévenként csak ez a gyökérlevágós módszer alkalmazható. Ha már a legnagyobb méretű cserépnél tartunk, akkor lehetséges az átültetés helyett a megfelelő szintű folyamatos tápanyag-utánpótlásról gondoskodni. De azt is megtehetjük, mert a leanderek sok mindent kibírnak, hogy a nagyon nagy gyökérzettel és a több, vagy a nagyon elágazó tővel rendelkező növényeket kettő vagy akár több részre fűrészeljük és így kisebb cserepekbe ültetve még szaporíthatjuk is őket.