161. Hogyan használjuk a gyógynövényeket hatékonyan és biztonságosan? - 1. rész
Mielőtt az ember megjelent volna, a Földet mindenféle növény borította. De mi köze ennek a jelenhez?
Mielőtt az ember megjelent volna, a Földet mindenféle növény borította. De mi köze ennek a jelenhez?
Csak csodálni lehet a közönséges kökény szépségét, melynek látványával nem tudunk betelni kora tavasszal, mikor virágzatát hófúváshoz hasonlóan hullatja el az átható szélben.
A legtöbb széles levelű lombhullató fának kör alakú lombja van, szemben a tűlevelűekkel, amelyek kúp- vagy piramis alakúak. A jegenyenyárfa általában magányos, rendkívül egyenesen égnek áll és elvékonyodik.
A csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) különleges formájú és színű gyümölcsei szinte mindig magukra vonják a figyelmet. Tudjunk meg még többet erről a növényről, amit sokan díszcserjeként termesztenek.
Ebben a részben a cseresznyefa gyümölcsének és a faanyagának a felhasználásáról olvashatunk. Gyümölcsét többek között likőrök készítésére is használják.
Kimondottan hazai fafajok termesztéséről szóló szakkönyvet nem ismerek, talán legközelebb áll a témához a hazai útsorfákról szóló kiadvány. Sajnos bolti forgalomban nem találkoztam vele, de a Kertészeti Egyetem dísznövénytanszékén árusítják, illetve a soproni Erdészeti egyetemen lehetne még próbálkozni.
Szőlész kollégám azt tanácsolta, hogy az öt éves szőlőtőkét még érdemes felcsirkézni, mert még fiatal tőkének számít, a téli időjárás pedig elég kiszámíthatalan, az extrém hideg még károsítaná.
A szőlő nitrogén trágyázása nagy figyelmet igényel, különösen azért, mert igen eltérő talajviszonyok, és ennek megfelelően eltérő N-szolgáltató képességű területeken termesztjük. A szerves anyagban gazdag, és telepítéskor nagyadagú szervestrágyázásban részesített talajokon több évig is lehet gazdaságosan szőlőt termeszteni N adagolása nélkül. Ezeken a területeken a tápanyag, így a N elmozdulásával, mobilitásával nem vagy kevésbé kell számolni.<p>A pétisó kettős hatású műtrágya. Hatóanyag-tartalmának egyik része (az ammónia) lassan, a másik része (a nitrát) gyorsan oldódik és gyorsan felvehető. Ezért a pétisó jól táplálja a növényeket és hatása tartósabb, mint néhány más, korábban elterjedt nitrogénműtrágyáé. A nitrogén műtrágyázást homokos talajon inkább tavasszal tanácsos végezni, mivel gyorsan kioldódik a talajból.
Sajnos kimondottan hibiszkuszról szóló könyvet nem ismerek, de mint gyakori szoba-, illetve dézsás növény a legtöbb ilyen témájú könyvben szerepelni szokott.
A mértékletes zöldmunka semmiképp nem zavarja a következő évi rügyképződést. Extra erős zöldmetszésnél az egész tő kondíciója csökkenhet, sőt a levelek nem képesek annyi cukor termelésére, tehát nem hogy segítenék az érést, hanem gátolja.