166. Viaszrepkény (Senecio macroglossus variegatus)
Első látásra összetéveszthető a közönséges borostyánnal. Közelebbről szemügyre véve azonban kitűnik, hogy a Senecio levelei húsosabbak, simábbak, a levelek csúcsa hegyesebb.
Első látásra összetéveszthető a közönséges borostyánnal. Közelebbről szemügyre véve azonban kitűnik, hogy a Senecio levelei húsosabbak, simábbak, a levelek csúcsa hegyesebb.
A sugáralária (Schefflera aboricola) Ausztráliából származik, ahol 20-30 méteresre növő fa. A szubtrópusi kertekben "polipfának" nevezett növény feltűnő, polipkarok módjára szétálló hosszú, keskeny virágzatáról kapta a nevét.
A pawpaw az annonafélék családjába tartozó 3,5-6 m magasra növő fa. Az őshonos amerikai fajok közül a legnagyobb ehető gyümölccsel rendelkezik.
Télen anyagcserénk lelassul, ezért egy tavaszi 2-3 hetes méregtelenítő kúra segíthet a szervezetnek megszabadulni a salakanyagoktól.
Napi folyadékfogyasztásunk kúrán kívül is 1,5-2 liter kéne hogy legyen (sajnos kevesen tartják ezt be), ezt most emeljük fel napi 2,5-3 literre, és álljon főként szénsavmentes ásványvízből, zöldséglevekből és tisztító gyógyteából.
A növény az Aeonium arboreum, magyarul fás kövirózsa, de az ismert kövirózsákhoz nincs sok köze. Észak-Afrikában, főleg az Atlasz hegységben honos, ahol most szintén hideg és esős az időjárás. Ebből következően növényünknek most van a téli nyugalmi időszaka, leveleit is ezért hullatta el. Ez minden évben kissé eltérő időpontokban, de be fog következni. Kifejletten kb. 1,70 -2 m magasra is megnőhet. A szára a levéllhullás miatt fokozatosan felkopaszodik, és a tetején maradó levélrózsa pár év múlva hatalmas virágzatot fejleszt sárga virágokkal. Télen keveset öntözze, ha lehet hűvös helyen tartsa, akár 4-5 C°-on. A fagymentes időszakban javaslom szabadtéri tartását félárnyékos helyen, bőséges öntözéssel. A Debreceni Pozsgástár című színes, képes magazinból sok mindent megtudhat a pozsgásnövényekről. Erről a növényről nemrégiben érdekes cikk jelent meg.
Ennél többet nem igazán tehet a növényért. Ha lehet, állítsa ne túl meleg - optimálisan 18 °C körüli helyre. Tavasszal kiderül, hogy kihajt-e vagy meg kell válni tőle. Addig alig öntözze, hiszen nincs levele, amivel párologtatna, csak ne hagyja, hogy a földlabdája teljesen kiszáradjon.
Ez egy hibrid orchidea, amit a holland kertészetek a Cambria névvel illetnek. Általában mérsékelt hőmérsékletigényűek. Tartásmódjuk: félárnyékos (reggeli-esti napfényt kaphat), nem túl meleg (télen, nappal 18-20 fok, éjjel 13-15 fok, nyáron, nappal 18-25 fok, éjjel 18-21 fok)hely. A talaja ne száradjon ki, de ez nem vizes talajt, hanem csak nyirkosat jelent. A képen látható növénynek semmi baja, a kifejlett bulbák valószínű már elvirágoztak és most az új bulbák nevelése fog következni, azok már nem lesznek ilyen ráncosak, viszont minél nagyobb lesz az új hajtás, annál ráncosabb lesz a régi (ha kevés a tápanyag!), úgyhogy ez természetes. A szabadba szökő gyökerek is szépek és nem kell őket kényszeriteni a cserépbe. Ha akar, nőjön a levegőbe (ez azt jelzi, hogy megfelelő a páratartalom!)
A képen egy nemesített hunyor faj (Helleborus) látható. A hazai flórában is élő, védett illatos hunyor rokona. Értéke, hogy nagyon korán, január-februárban virágzik. Magról viszonylag gyorsan elszaporodik.
Vízben nem igazán lehet gyökereztetni. Dugványozással elvileg lehet szaporítani a tuját tavasz-nyár eleji dugványozással, de sikeres gyökeresedésre csak akkor számíthatunk, ha biztosítani tudjuk az egyenletesen magas páratartalmat, megfelelő ültetőközeget. A gyökeresedést örökzöldek számára összeállított hormonporral segíthetjük elő.