1706. Hogyan védekezzünk az almafalisztharmat ellen?
Az almafalisztharmat (Podosphaera leucotricha) fehér, lisztszerű bevonat a sarjhajtásokon, a leveleken, a virágokon és a fiatal terméseken. Hogyan védekezzünk ellene?
Az almafalisztharmat (Podosphaera leucotricha) fehér, lisztszerű bevonat a sarjhajtásokon, a leveleken, a virágokon és a fiatal terméseken. Hogyan védekezzünk ellene?
A ventúriás varasodás (Venturia inaequalis) élősködő a leveleket, virágokat és terméseket és a sarjhajtásokat egyaránt megtámadja. A levéllemezek mindkét oldalán koromszerű, különböző nagyságú foltok képződnek a virágokon, és a terméseken is. Az erősen fertőzött virágok és kis termések lepotyognak. A nagyobb terméseken különböző alakú és nagyságú szürkésfekete foltok találhatók, a termések torzulnak és megrepedeznek.
Az énekes madarak a legszorgosabbak a rovarkártevők biológiai szabályozásában. Énekesmadaraink közismert fajait, a nagy hollóktól kezdve a kisebb cinegéken át egészen a kicsi ökörszemig a legtöbb ember jól ismeri. Lássuk, mit tesznek kertünk növényeinek egészségéért!
A kínai boróka (Juniperus chinensis, syn. J. xpfitzeriana) hibrid eredetű fekvőboróka, a kínai és a nehézszagú boróka természetes kereszteződéséből származik. 2 méterig növő, szélesen elterülő cserje.
A Tiszafa 10-15 méter magas, tövétől tágas, szabálytalan koronájú fa vagy bokor. A fő dísze sötétzöld színű, örökzöld lombja. Piros termése a nyár második felében díszít.
Az elhalt pajzstetvek vázai egy idő után lepotyognak a fáról. Ha érintésre könnyen leperegnek, akkor valószínű sikeres volt a permetezés. Ha a környéken nincs kecskerágó és rendszeresen védekezik a pajzstetű ellen természetesen van esély a sikerre, de rendszeres odafigyelést igényel. A pajzstetvek ellen mindig több lépcsőben kell védekeznünk: fontos a tél végi olajos lemosó permetezés, majd rajzáskor kitinszintézis gátló szerekkel, illetve a fent említett cikkben leírt szerekkel lehet ellenük védekezni.
Az ön képe mellé próbáltam keresni egy hasonlót, ha ilyet látott a Londoni kertben akkor az Araucaria araucana - Araukária vagy Csilei fenyő. Dél-Amerikából származik, kimondottan igényes fenyőféle. Magja a helyiek egyik eledele volt. Egyike a máig élő "őskövületeinknek". A Kertészeti Egyetem Budai Arborétumában is ültettek egy példányát, de ott sem bírta sokáig, de a Fővárosi Állatkertben él két példánya.
Ez egy kolumbia származású dísznövény, a neve csodás peremvirág (Kohleria amabilis). Szép virágain kívül érdekessége, hogy a téli hónapokban a növény föld feletti része elpusztuk. Ekkor a cserepet hűvösre kell helyezni, s hogy ne száradjon ki a teljesen, talaját ritkán locsolni is kell. Tavasszal kell új cserépbe és friss földbe ültetni. Napfényes helyet és a mérsékelt öntözést kedveli.
Metszést legjobb kora tavasszal, a növény életfunkcióinak megindulása után kezdeni. Ilyenkor gyorsab beheged a növényen ejtett seb és az előző éves beteg gallyak, elfagyott ágak jól láthatók, könnyen el tudjuk távolítani. Természetesen az 1-2 éves fiatal fácskák a koronakialakítás fázisában a metszés nagyobb szakértelmet igényel, de ekkor sem okozhatja a növények pusztulását.<p> Bővebben olvashat a metszésről alábbi cikkeinkben:
A szamócát több fajta gombás betegség is megtámadja, melyek a levélen foltosodást, a termésen rohadást idézhetnek elő. Egészségesebb példányokból érdemes lenne áttelepíteni egy adagot a kert másik felébe és tavasztól permeteszni. <p> Bővebben a szamócáról és betegségeiről az alábbi cikkekben olvashat: