1721. Készítsünk köretnek fűszeres rizsgolyót!
A fűszeres rizsgolyó kiváló és nagyon könnyen elkészíthető étel. Mivel zöldségekkel készül, ezért önállóan is megállja a helyét, de nagyszerű húsok, saláták és halételek kísérőjeként is.
A fűszeres rizsgolyó kiváló és nagyon könnyen elkészíthető étel. Mivel zöldségekkel készül, ezért önállóan is megállja a helyét, de nagyszerű húsok, saláták és halételek kísérőjeként is.
A citromos csirke frissítő és könnyű étel. Emellett elkészíteni sem nagy ördöngősség. Fél óra alatt zamatos, tavaszi ízt varázsolhatunk a konyhaasztalunkra!
A takácsatka által fertőzött leveleken apró szívogatásnyomokat láthatunk, a levelek fonákán pókhálószerű szövedék található. Gyors munkát végez, képes teljesen elpusztítani a megszállt növényt. Ezért fontos felismernünk, hogy mikor van takácsatka fertőzéssel dolgunk.
A rózsameténg (Catharanthus roseus) fagyérzékeny egynyári félcserje. Az erdeinkben honos, és a talajtakaró félcserjeként ültetett kis és nagy meténg (Vinca) rokona. Gyógyhatását az orvostudomány már évtizedek óta vizsgálja.
Spagetti póréhagymaszósszal: 1 póréhagyma, 400 g spagetti, 1/2 csokor bazsalikom, felaprítva, 2,5 dl tejszín, 1 zöldségleveskocka, 1/2 dl száraz vermut, 1/2 citrom lereszelt héja, 1/2 dl citromlé, 3 tojássárga, bors, só. A póréhagyma külső részét eltávolítjuk, a végét levágjuk, megmossuk, vékony karikákra felszeljük. A spagettit megfőzzük, a tejszínt, a zöldségleveskockát, a citromlét egy kisebb fazékban folyamatos kevergetés mellett felforraljuk. Hozzáadjuk a vermutot és a citromlét. Röviddel a tészta főzési idejének lejárta előtt, a póréhagymát hozzáadjuk és együtt tovább főzzük. A tejszínes szószból elveszünk 2-3 evőkanállal, s azt a felaprított bazsalikommal és a tojássárgákkal elkeverjük. Sózzuk, borsozzuk és a tejszínes szószba öntjük. A szószt ezután már csak felmelegítjük. A póréhagymás spaghettit leszűrjük, lecsepegtetjük, a szósszal elkeverjük, és tálaljuk.
Mivel a legtöbb pajzstetű több növényt is szívogat, leggyakrabban egy másik növénnyel hozzuk be lakásunkba e kártevőket. Mielőtt még nagyon elszaporodnának, tudunk ellenük hatásosan, mechanikai úton védekezni. Ronggyal vagy kefével mossuk le a pajzstetveket, próbáljuk meg az eldugott részekről is kipiszkálni őket. Heti többszöri mosdatással sikeres lehet a védekezés. A forgalomban lehet kapni olajos permetszereket, amelyekkel lefújva a növényt és a kártevőt, megfulladnak az állatok.
A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus siriacus) világos helyen, esetleg teraszon folyamatosan hozza virágait. Ha nincs útban ilyenkor valóban nem érdemes megmetszeni, inkább elvirágzás után vagy a kora tavasz alkalmas erre. Áprilisban vagy augusztusban fejdugvánnyal szaporíthatjuk.
A fenyőrozsda az öttűs fenyőket támadja meg, amitől az ágak megvastagodnak, először az ágak majd akár az egész fa elpusztulhat. Egy másik betegség az erdeifenyő tűlevélhullásos betegségére jellemző, hogy a kórokozó által fertőzött tűleveleken, nagyítóval apró foltok láthatók(ilyen a rossz termőhely miatti levélhulláskor nem észlelhető). A lehullott tűleveleket júniusig el kell távolítani, mert innen indul a fertőzés, ha erre nincs lehetőség július-augusztusban gombaölőszeres védekezés válhat szükségessé.
Valószínű, hogy a szedrét botrítisz támadta meg, ellene helyes metszéssel és vegyszeresen is kell védekezni. Vegyszeres védelemre (háromszor kell végezni a virágzás kezdetétől) az iprodion, vinklozolin, procimidon hatóanyagú szerek használhatók.
A tuják hazánkban nem őshonos növények, s egyre nehezebben viselik a nagy évközi hőmérséklet és csapadékingadozást. Néhány gombás betegség is támadja, illetve molyok és pajzstetvek is élősködhetnek rajta. Azt, hogy egy magról nevelt tuja kevésbé bírná el éghajlatunkat és rövidebb életű, véleményem szerint nem reális.