1721. Készítsünk köretnek fűszeres rizsgolyót!
A fűszeres rizsgolyó kiváló és nagyon könnyen elkészíthető étel. Mivel zöldségekkel készül, ezért önállóan is megállja a helyét, de nagyszerű húsok, saláták és halételek kísérőjeként is.
A fűszeres rizsgolyó kiváló és nagyon könnyen elkészíthető étel. Mivel zöldségekkel készül, ezért önállóan is megállja a helyét, de nagyszerű húsok, saláták és halételek kísérőjeként is.
A citromos csirke frissítő és könnyű étel. Emellett elkészíteni sem nagy ördöngősség. Fél óra alatt zamatos, tavaszi ízt varázsolhatunk a konyhaasztalunkra!
A takácsatka által fertőzött leveleken apró szívogatásnyomokat láthatunk, a levelek fonákán pókhálószerű szövedék található. Gyors munkát végez, képes teljesen elpusztítani a megszállt növényt. Ezért fontos felismernünk, hogy mikor van takácsatka fertőzéssel dolgunk.
A rózsameténg (Catharanthus roseus) fagyérzékeny egynyári félcserje. Az erdeinkben honos, és a talajtakaró félcserjeként ültetett kis és nagy meténg (Vinca) rokona. Gyógyhatását az orvostudomány már évtizedek óta vizsgálja.
Spagetti póréhagymaszósszal: 1 póréhagyma, 400 g spagetti, 1/2 csokor bazsalikom, felaprítva, 2,5 dl tejszín, 1 zöldségleveskocka, 1/2 dl száraz vermut, 1/2 citrom lereszelt héja, 1/2 dl citromlé, 3 tojássárga, bors, só. A póréhagyma külső részét eltávolítjuk, a végét levágjuk, megmossuk, vékony karikákra felszeljük. A spagettit megfőzzük, a tejszínt, a zöldségleveskockát, a citromlét egy kisebb fazékban folyamatos kevergetés mellett felforraljuk. Hozzáadjuk a vermutot és a citromlét. Röviddel a tészta főzési idejének lejárta előtt, a póréhagymát hozzáadjuk és együtt tovább főzzük. A tejszínes szószból elveszünk 2-3 evőkanállal, s azt a felaprított bazsalikommal és a tojássárgákkal elkeverjük. Sózzuk, borsozzuk és a tejszínes szószba öntjük. A szószt ezután már csak felmelegítjük. A póréhagymás spaghettit leszűrjük, lecsepegtetjük, a szósszal elkeverjük, és tálaljuk.
Nem értem a kérdést, ha nem a kutyát permetezte hanem a fákat, bokrokat, akkor a kutya csak igen szélsőséges esetben tud hozzáférni, valamint a kipermetezett mennyiség a kutyára nem tud veszélyes lenni, a vegyszerek szaga legtöbb esetben taszítja az állatokat.
Üdvözlöm! Nem betegségre, inkább stresszhatás okozta problémára gyanakszom. A liliomfák, főleg az örökzöld nem szereti a szelet. Az ültetés, környezetváltás amúgy is megviseli a növényeket, és ha ehhez még szél is társul az tud ilyen problémát okozni. Rendszeres, bőséges öntözést, és 2-3 hetente való tápoldatozást javaslok komplex műtrágyával. Idősebb korban, ha már akklimatizálódott, nem fog gondot okozni a szél, de addig vigyázni kel rá. A tápoldatozást március elejétől augusztus közepéig végezze. Egy természetes lombváltás az örökzöldeknél is jellemző, és erre tettek rá még a fentebb említett dolgok. Üdvözlettel, Megyeri Szabolcs
Kedves Levente! Nincs semmi gond, a növények a környezetváltás után gyakran eldobják a virágaikat. Stresszhatás éri őket, más hőmérséklet, fényviszonyok, vízmennyiség.. Ha megszokta új helyét, újra fog nyílni, nem lesz vele gond. A tulipánra sajnos nincs ötletem, kevés az információ, amiből dolgozhatok. Tápoldatozza őket majd a kihajtás kezdetétől, illetve hagyja, hogy most természetesen húzódjanak vissza a hagymák, tehát ne vágja le a leveleket, csak akkor, ha azok teljesen elszáradtak. Üdvözlettel Megyeri Szabolcs
Az alma héjbarnulása Hazánkban e betegséget a gyakorlatban legtöbbször az angol nevén (scald) nevezik. A betegség a tárolóban a tárolási idény végén vagy a hosszan tartó szállítás során jelentkezik. A betegség gazdanövénye az alma, a citrom, a narancs és a grépfrút. A tünetek a gyümölcs héján észlelhetők, ahol szabálytalan alakú, nagy kiterjedésű, barna elszíneződés jelentkezik. A gyümölcs húsa legtöbbször egészséges, és csak ritkán, súlyos esetben barnul meg a héj alatti szövetek néhány sejtsora. A betegséget a kiáramló aromaanyagok okozzák, amelyek szellőzés hiányában – anaerob körülmények között – a gyümölcsöt károsítják. Főképpen a túlérett, magas hőmérsékleten tárolt, illetve szállított, vagy a polietilén fóliába csomagolt gyümölcsökön jelentkezik nagymértékben. Megelőzésének legfontosabb módja az alacsony hőmérsékleten, szabályozott légtérben történő tárolás. Normál tárolás esetén a szellőztetésről gondoskodni kell. Az alma glöódeszes gyümölcsfoltossága Hazánkban a betegség ma már kis jelentőségű, mivel elsősorban a házikertekben, és ott is főleg a régi almafajtákon (Batul, Cox narancs ranett, Húsvéti rozmaring) fordul elő. A betegséget népiesen koromfoltosságnak nevezik. A betegséget először 1931-ben, Franciaországban tárolt almáról írták le, Magyarországon pedig 1949-ben ismertették. A gyümölcs felületén 3–8 mm átmérőjű, gyér, barnásfekete bevonat látható, amely a gomba epifita micéliuma. A micélium a gyümölcs felületéről letörölhető, alatta az epidermisz és a belső szövet tünetmentes. A betegséget a Gloeodes pomigena (Schw.) Colby piknídiumos gomba idézi elő. A kórokozó micéliummal telel át a fás részeken és az innen leváló micéliumdarabok fertőzik meg az almát. A betegség külön védekezési eljárást nem igényel, mert a ventúriás varasodás elleni permetezés a glöódeszes gyümölcsfoltosság ellen is hatásos. A hiánybetegségek elkerülése végett érdemes lombtrágyéval is kezelni a fát, előfordulhat még Jonathan tipusu almáknál, hogy a kalciumhiány okoz barna foltosságot a gyümölcsön.
Kedves Sándorné! Pótoljon kálium tápanyagot, mert ez a tápelem felelős a virágképzésért. Én a fák még fiatal korának, és ennek a tápanyagnak a hiányának tudom be a gyér, és nem tejesen jó időben nyíló virágzást. Öntözővízhez adagolva, 2-3 hetente kis mennyiségben juttassa ki. Remélhetőleg megoldódik probléma. Üdvözlettel, Borsodi Bence