191. Sövénynövények és térhatárolók
Miután elültettük kertünk fő növényeit (szolitereit) meglévő növényeink figyelembevételével, hozzáfoghatunk a sövénynövények és térhatároló növények megtervezéséhez.
Miután elültettük kertünk fő növényeit (szolitereit) meglévő növényeink figyelembevételével, hozzáfoghatunk a sövénynövények és térhatároló növények megtervezéséhez.
A dugványok az anyatőről levágott hajtásdarabok, amelyeket valamilyen nedves hajtatóközegben gyökereztetünk, kellő páratartalom mellett. Az így előállított növények genetikai állománya az anyatőével teljesen azonos lesz, ezért ügyelni kell arra, hogy csak teljesen egészséges anyatőről származzanak a dugványok.
Minden mulcsozási célhoz - védelem, trágyázás, szerkezetjavítás, takarás vagy talajfelmelegedés - lehet megfelelő mulcsanyagot találni. A talaj védelmére és takarására mindenekelőtt széntartalmú anyagok, pl. az avar és a szalma alkalmasak. Nedvesen tartják a talajt, megakadályozzák az eróziót és elnyomják a gyomokat.
A legtöbben a sövény szó hallatán az ékszertujára (Thuja occidentalis ’Smaragd’) vagy a Leyland-ciprusra (Cupressocyparis leylandii) gondolnak. Ezek az örökzöldek általában kúp vagy ék alakúak, és így a későbbiek során beavatkozás nélkül nem tudnak zárt falat alkotni. Sövényeink lehetnek örökzöldek vagy lombhullatók.
A gyümölcsfákat háromféle módon is károsíthatja a hideg: a téli hidegek kárt tehetnek a fás részekben és a gallyakban; megrepedhet a kéreg a napos oldalon, amit a fagyos időben kisütő nap és az éjszakai hidegek gyors váltakozása okoz (hőtágulás); a kései fagyok a virágrügyekben vagy a virágokban tehetnek kárt.
Szépen fejlődik. Melegre még egy ideig szüksége lesz, de az erős közvetlen napfénytől óvjuk. Ősszel leáll a hajtás növekedése, és ezért száradnak a levelek - nem szabad öntözni, mert ebben a száraz időszakban növekszik a gumó. Ha a téli időszakban nem bolygatja, hanem száraz, hűvös helyen tartja, a következő évben akár még virágot is fog hozni. A hajtásokat tavasszal 4 levél felett csípjük vissza, hogy minél több elágazást kapjunk.
A talaj átfagyása ellen védekezhetünk úgy, hogy lombbal, mulccsal, fenyőkéreggel vastagon takarjuk. Hosszabb, csapadékmentes időjárás esetén, a fagymentes napokon öntözzük meg a növényt. A napsütéses téli időben helyezzünk árnyékolót a növények köré és fölé. Ez lehet nádfonat, vagy Raschel háló.
Kedves Csaba! A képen egy rákvirág (Aglaonema commutatum) látható. A kála és a rákvirág rokonok, mindketten rákvirágfélék (Araceae). Szaporításhoz én a tőosztást javaslom, azt is csak tavasszal majd. A kontyvirágfélékre jellemző halványzöld, vagy fehér színű virágburokból és torzsavirágzatból felépülő virága van. Ebből a virágból fejlődik később a piros bogyótermés. A virágzás tavasszal zajlik, ezért szerintem a lakásban "felborul" az évszakok változása, és ezért hoz virágokat, amik később elhalnak, mert valószínűleg terméketlenek. Egy enyhe telelést javaslok, amit 20 °C körül valósítson meg, árnyékosabb, sötétebb helyen, nagyon kevés öntözéssel! Tavasszal fokozatosan emelje a hőmérsékletet és az öntözést! Szerintem így fog virágozni!
Üdvözlöm! Aggodalomra semmi ok! Semmilyen negatív hatással nincsenek az esetlegesen bent maradt gyökerek a diófákra.