191. Sövénynövények és térhatárolók
Miután elültettük kertünk fő növényeit (szolitereit) meglévő növényeink figyelembevételével, hozzáfoghatunk a sövénynövények és térhatároló növények megtervezéséhez.
Miután elültettük kertünk fő növényeit (szolitereit) meglévő növényeink figyelembevételével, hozzáfoghatunk a sövénynövények és térhatároló növények megtervezéséhez.
A dugványok az anyatőről levágott hajtásdarabok, amelyeket valamilyen nedves hajtatóközegben gyökereztetünk, kellő páratartalom mellett. Az így előállított növények genetikai állománya az anyatőével teljesen azonos lesz, ezért ügyelni kell arra, hogy csak teljesen egészséges anyatőről származzanak a dugványok.
Minden mulcsozási célhoz - védelem, trágyázás, szerkezetjavítás, takarás vagy talajfelmelegedés - lehet megfelelő mulcsanyagot találni. A talaj védelmére és takarására mindenekelőtt széntartalmú anyagok, pl. az avar és a szalma alkalmasak. Nedvesen tartják a talajt, megakadályozzák az eróziót és elnyomják a gyomokat.
A legtöbben a sövény szó hallatán az ékszertujára (Thuja occidentalis ’Smaragd’) vagy a Leyland-ciprusra (Cupressocyparis leylandii) gondolnak. Ezek az örökzöldek általában kúp vagy ék alakúak, és így a későbbiek során beavatkozás nélkül nem tudnak zárt falat alkotni. Sövényeink lehetnek örökzöldek vagy lombhullatók.
A gyümölcsfákat háromféle módon is károsíthatja a hideg: a téli hidegek kárt tehetnek a fás részekben és a gallyakban; megrepedhet a kéreg a napos oldalon, amit a fagyos időben kisütő nap és az éjszakai hidegek gyors váltakozása okoz (hőtágulás); a kései fagyok a virágrügyekben vagy a virágokban tehetnek kárt.
Kedves Marczis László! Igazából semmi teendő nincsen vele, mert ezek valószínűleg kicsik maradnak, tehát a súlyuk miatt nem tudnak "kárt" tenni a fácskában.
Üdvözlöm! Azt javaslom, hogy valamiféle rendszer azért legyen, bár teljesen Önre van bízva. Almafa ültetési távolság: 6-7 méter, őszibarack: 5-6 méter, cseresznyefa: 8 méter, meggy: 5 méter
A leggyakrabban a leandert hajtatás útján szaporítják, ennek oka, hogy biztosabb, gyorsabban meggyökerezik és az anyanövénnyel megegyező növényt kapunk. A maggal történő szaporítás esetén sohasem lehetünk biztosak abban, hogy milyen fajtájú növényünk kel ki, sokan viszont pont ezért szeretik a magvetés általi szaporítását. A magvetés másik hátránya, hogy körülbelül 2 vagy 3 évet várhatunk a legelső virágzására. Mivel sok leander mag ki sem kel soha (gyanítom, hogy az ön esetében is ez történhetett), ezért érdemes a következő módszert használni a hajtatásra: A leander magokat tegyük egy vízzel töltött kis edénybe. A magok eleinte a víz felszínén úszkálnak majd, és amint megindul a gyökeresedés - általában - ezek lemerülnek az edény aljára (olykor 1 hónapot is várhatunk rá). Meggyökerezésük után nem sokkal pedig elültethetők a földbe, csak vigyázzunk, mert a friss gyökérzet ilyenkor még nagyon érzékeny és törékeny. Természetesen lehet egyből földbe ültetni a magokat, ilyenkor tartsuk állandóan nedvesen a földet, amíg kihajt a növény, erre viszont nem egy évet kell várni. Nem kell megijedni, ha a hasonló magokból teljesen eltérő fajtájú leandereket kapunk, éppen ettől izgalmas a magvetés.
Üdvözlöm! Attól függ, hogy milyen növényt szeretene, de a tarack (Agropyron repens), és a csillagpázsit (Cynodon dactylon) tökéletesen megfelelnek erre a célra. Ezek igénytelen fajok, beszerzésük sem nehéz: pl. egy tarackos réten, kertben kell ásni, feldarabolni a rizómákat és elültetni.
Kedves p100! Szerintem Cseresznye-meggy blumeriellás betegsége lehet. Kórokozó: Blumeriella jaapii. Ez egy gombaféle, amit hatékonyan Fundazol és Dithane nevű szerrel lehet orvosolni. Ismételje meg a permetezést 7 naponta, összesen 3-szor.