2061. Később, de beindult a tiszavirágzás!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
Az elmúlt időszak csapadékos időjárása terjeszti a gombabetegségeket. Kártételi veszélyhelyzettel fenyeget az alma illetve a körte varasodását okozó Venturia inaequalis és Venturia pyrina.
A sztívia egy Dél-Amerikai fűszernövény, mely édesebb a finomított cukornál, nincs káros hatása, cukorbetegek, fogyókúrázók is fogyaszthatják, mivel nem növeli a vércukorszintet. A sztívia tökéletes megoldás a mesterséges édesítőszerek helyett. Sőt, megelőzi a fogszuvasodást is! Aki természetes, egészséges édesítőszert keres, nyugodtan kísérletezzen a sztíviával. Íme néhány recept kedvcsinálónak!
A csuporkafélék népes családja körübelül kétezer fajt foglal magába, és számtalan fajtája vált kedvelt cserepes dísznövénnyé. A növényfaj (Gloxinia) a nevét egy francia orvos-botanikustól, Benjamin Peter Gloxin-tól kapta, a XVIII. század derekán. Az egyik, nagyon népszerű cserepes faj a Gloxinia latifolia (syn. sylvatica) Peruból és Bolíviából származik, és helyes gondozás mellett otthonunkban is évekig gyönyörködhetünk a szépségében.
A botanikusok valószínűleg egyetértenek abban, hogy a virágzó növények és fák között, nincs rejtélyesebb nemzettség a fűzfélék nemzettségénél. Azt mondják, hogy kivételes külsejüknek és szépségüknek köszönhetően, nem léteznek népszerűbb és ismertebb fűzfák a babiloni vagy a „síró” fajtáknál (Salix babylonica). A nyárfákkal együttesen, a természet fűzfaféléinek családját alkotják, egy olyan csoportot, melynek legkisebb tagját cserjének nevezik, hiszen néha az északi sarkkörön belül nem haladja meg az 5-7 centiméter magasságot.
A viaszvirág májustól az ősz beálltáig virágzik, ha a talaj tápanyagban gazdag, illetve ha a növény sok fényt kap. A virágzás elmaradása leggyakrabban tápanyaghiányra vezethető vissza. A téli hónapokban a növény 10-15 fokon teleltetni kell mérsékelt öntözés mellett. Ennek elmaradása szintén gátolja a virágzást. <p>Mivel a fenti esetben a tápoldatozás megoldott, így a növény megfelelő teleltetéséről kell csupán gondoskodni.
Dehogynem különböznek! Röviden: a durián csak hatalmas, míg a jackfruit gigantikus gyümölcs. Az előbbi egy büdös, maláj majomkenyérfa-féle, az utóbbi valami indonéz kenyérfaféle termése. De lássuk részletesebben! <p> Durián<br>A gyümölcsök királyának nevezett duriánt (Durio zibethinus) Délkelet-Ázsiában termesztik. Akár húsz centiméteresre is megnövő termése szúrós-rücskös felületű, éktelenül büdös, zöldes, esetleg barnás színű. Ha erős késsel, fűrésszel vagy vésővel felnyitjuk, akkor édes illatú, krémes állagú, halvány-barackszínű húsához férhetünk. Gesztenye méretű kemény magja pirítva vagy főzve ehető. Hazájában, Malájföldön nemzeti eledel, de hazánkban is kapható néha. A 40 méteres fán termő 1-2 kg-os gyümölcsök többeknek okoztak már komoly fejtörést. "Duriánt enni olyan, mint vaníliapudingot kanalazni a nyilvános vécében" hallottam valahol. <p> Jackfruit<br>A kenyéfa vagy másnéven jákafa termése (Artocarpus heterophyllus) akár 40 kilót is nyomhat. Az India őserdeiben őshonos fa nem bírja a fagyot, így csak Délkelet-Ázsiában, Afrikában, és Dél-Amerikában terjedt el. Akkorára nő, mint egy megtermett tölgyfa, és teljes felületét fehér, gumiszerű "takony" borítja. A világ legnagyobb gyümölcse akár 90 cm hosszúra is megnőhet, éretten sárgászöld színű, tüskés bőrű. Sárgás, banánízű húsát több száz, pár centis, világosbarna mag tarkítja. A túlérett gyümölcs rohadó hagymára emlékeztető szagot áraszt, de a gyümölcs még ilyenkor is fogyasztható. Állítólag a jackfruitról mintázták a gyümölcsös rágógumi ízét.
A meggymaggal töltött párnával kapcsolatos tapasztalatom nincs, de találtam rá példát az interneten. A gyártó internetes boltjának linkje alul látható. Az ilyen párna felveszi a test formáját, a meggymagok természetes gyöngy alakja folytán. Állítólag azért jó, mert kemény, de mégis kellemes, segíti a nyugodt alvást, a nyakizmok görcseinek oldását és mindezzel jobb közérzetet biztosít. <p> A meggymagos párnáról eszembe jutott a magok egyéb hasznosítása, erről pedig a meggymagos per rémlett fel: (emlékeztetőül: a 70-es években egy vállalkozó a konzervgyáraktól felvásárolta az egyébként szemétbe dobott meggymag készleteket és gyógyszergyáraknak adta el alapanyagként. Tisztességtelen haszonszerzés miatt perbe fogták és elítélték).
Nem kell várni a madáretető feltöltésével: ha úgy érzi, hogy éhesek lehetnek a madarak, nyugodtan kezdje el. "Hivatalosan" november közepe táján kezdődik a madáretetési szezon. A bogyót érlelő bodza, a tűztövis, a fagyal, a berkenye, a sóskaborbolya egész télen táplálékot nyújt a madaraknak. (Még több madárbarát növény itt) Ez azonban nem mindig elég ! Már most el lehet kezdeni a madarak folyamatos etetését! Nagyon fontos a folyamatosság, mert, ha a madarak odaszoknak az etetőhöz és nem találnak táplálékot, akkor éhen is pusztulhatnak. A széncinkék, a kék cinegék, a vörösbegyek kedvenc tápláléka a napraforgó mag, a tökmag, a fénymag, az ocsú, a köles és muhar. Ezeket faggyúval is keverhetjük. Enyhe napokon kevesebb, zimankós, hideg időben több eleséget juttassunk tollas vendégeinknek. Madáretető házilag - évekig bírja a tökből készült etető
Nos, ezt a növényt ősidők óta termesztik Kelet Indiában és szerte a trópusokon. Egyéves, melegigényes növény, a levelei máris fagyottan csüngenek. Toktermése tüskés, benne a magok babszemhez hasonlóak. A mag igen mérgező, gyerekeket távol kell tartani tőle. A belőle sajtolt olajat hashajtónak használja a gyógyszerészet, de állítólag hatékonyan serkenti a hajnövekedést is. Igen dekorativ kerti dísznövény.