2061. Később, de beindult a tiszavirágzás!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
Az elmúlt időszak csapadékos időjárása terjeszti a gombabetegségeket. Kártételi veszélyhelyzettel fenyeget az alma illetve a körte varasodását okozó Venturia inaequalis és Venturia pyrina.
A sztívia egy Dél-Amerikai fűszernövény, mely édesebb a finomított cukornál, nincs káros hatása, cukorbetegek, fogyókúrázók is fogyaszthatják, mivel nem növeli a vércukorszintet. A sztívia tökéletes megoldás a mesterséges édesítőszerek helyett. Sőt, megelőzi a fogszuvasodást is! Aki természetes, egészséges édesítőszert keres, nyugodtan kísérletezzen a sztíviával. Íme néhány recept kedvcsinálónak!
A csuporkafélék népes családja körübelül kétezer fajt foglal magába, és számtalan fajtája vált kedvelt cserepes dísznövénnyé. A növényfaj (Gloxinia) a nevét egy francia orvos-botanikustól, Benjamin Peter Gloxin-tól kapta, a XVIII. század derekán. Az egyik, nagyon népszerű cserepes faj a Gloxinia latifolia (syn. sylvatica) Peruból és Bolíviából származik, és helyes gondozás mellett otthonunkban is évekig gyönyörködhetünk a szépségében.
A botanikusok valószínűleg egyetértenek abban, hogy a virágzó növények és fák között, nincs rejtélyesebb nemzettség a fűzfélék nemzettségénél. Azt mondják, hogy kivételes külsejüknek és szépségüknek köszönhetően, nem léteznek népszerűbb és ismertebb fűzfák a babiloni vagy a „síró” fajtáknál (Salix babylonica). A nyárfákkal együttesen, a természet fűzfaféléinek családját alkotják, egy olyan csoportot, melynek legkisebb tagját cserjének nevezik, hiszen néha az északi sarkkörön belül nem haladja meg az 5-7 centiméter magasságot.
A kép alapján egyértelműen nem látszik hogy pontosan melyik, de úgy tűnik, hogy a diófa kérgét egy kártevő támadta meg. Legfontosabb teendő tavaszra marad, mindenképp télvégi lemosó permetezésben kell részesíteni a fát, a felnyílt kérget kefével érdemes lekaparni előtte, hogy a permetlé ott is teljesen beborítsa a fát.
A szelídgesztenye valóban jobban termékenyül, ha nem csak egy, hanem több példányát ültetjük kertünkbe. A szelídgesztenye egyivarú (virága csak vagy női vagy hímvirág), és egylaki (tehát mind a női, mind hím megtalálható egy fán). Viszont gyakran előfordul, hogy az egyik hamarabb virágzik, mint a másik (nőelőző), és így a kívánt megporzás elmarad. Ültetvényekben 4-5 soronként szoktak egy pollenadó fajtát ültetni.
A klíviát viszonylag ritkán kell átültetni, ilyenkor tápanyagban gazdag virágföldet válasszunk számára. A klíviát a tövétől óvatosan leválasztott erős sarjakról lehet szaporítani, vigyázva, hogy törékeny gyökereiből minnél többet megóvjunk. Legjobb időpont erre a virágzás után, tavasszal adódik, mikor könnyen begyökeresednek a sarjak. Mindenképp érdemes megpróbálkozni a levágott gyökerű sarj átültetésével is, de nem biztos hogy túl fogja élni a beavatkozást.
Sajnos kimondottan hibiszkuszról szóló könyvet nem ismerek, de mint gyakori szoba-, illetve dézsás növény a legtöbb ilyen témájú könyvben szerepelni szokott.
Fagyérzékenysége miatt valószínű, hogy nem elterjed nálunk ez a fajta, de érdemes lenne megpróbálni Kerti címtárunk Díszfaiskolai termesztőitől vagy kértészeteitől egy árajánlatot kérni, hátha ők termesztenek vagy forgalmaznak hasonló fajtát.