2061. Később, de beindult a tiszavirágzás!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
Az elmúlt időszak csapadékos időjárása terjeszti a gombabetegségeket. Kártételi veszélyhelyzettel fenyeget az alma illetve a körte varasodását okozó Venturia inaequalis és Venturia pyrina.
A sztívia egy Dél-Amerikai fűszernövény, mely édesebb a finomított cukornál, nincs káros hatása, cukorbetegek, fogyókúrázók is fogyaszthatják, mivel nem növeli a vércukorszintet. A sztívia tökéletes megoldás a mesterséges édesítőszerek helyett. Sőt, megelőzi a fogszuvasodást is! Aki természetes, egészséges édesítőszert keres, nyugodtan kísérletezzen a sztíviával. Íme néhány recept kedvcsinálónak!
A csuporkafélék népes családja körübelül kétezer fajt foglal magába, és számtalan fajtája vált kedvelt cserepes dísznövénnyé. A növényfaj (Gloxinia) a nevét egy francia orvos-botanikustól, Benjamin Peter Gloxin-tól kapta, a XVIII. század derekán. Az egyik, nagyon népszerű cserepes faj a Gloxinia latifolia (syn. sylvatica) Peruból és Bolíviából származik, és helyes gondozás mellett otthonunkban is évekig gyönyörködhetünk a szépségében.
A botanikusok valószínűleg egyetértenek abban, hogy a virágzó növények és fák között, nincs rejtélyesebb nemzettség a fűzfélék nemzettségénél. Azt mondják, hogy kivételes külsejüknek és szépségüknek köszönhetően, nem léteznek népszerűbb és ismertebb fűzfák a babiloni vagy a „síró” fajtáknál (Salix babylonica). A nyárfákkal együttesen, a természet fűzfaféléinek családját alkotják, egy olyan csoportot, melynek legkisebb tagját cserjének nevezik, hiszen néha az északi sarkkörön belül nem haladja meg az 5-7 centiméter magasságot.
A kertünkben saját retkünk felmagzott, majd a magokat újra elvetettük. Fogyasztható-e az egyeléskor kiszedett növény és zöldje?
A hangyák közvetlenül nem károsítják a fákat, és általában nem is jelennek meg azokon, csak másodlagosan. Gyakori a levelek hátoldalán kialakuló levéltetű telepek rejtett kialakulása, felszaporodása, és az általuk termelt mézharmat csalogatja a fára a hangyákat. Pajzstetvek is képeznek mézharmatot. Mindkét kártevő előfordulhat a gyümölcsfákon, ezek ellen kell védekeznie, utána a hangyák is eltünnek a fáról.
A Zamioculcas zamiifolia alapvetően levéldíszövényként tartott faj, de az idősebb példányok megfelelő tartás mellett kihozhatják torzsavirágzatukat. Mivel az eredeti élőhelyéhez szükséges körülményeket aligha tudunk neki biztosítani, így jellemző időszakot sem lehet megadni. Egy nagyobb rizómával rendelkező, szórt fényben tartott, sok leveles (15-20) növény már szobai körülmények közt is virágozhat.
Valószínűleg valami szívogató kártevő van jelen a növényen, a ragacsos, cukros váladékból erre tudok következtetni. Szabadba ki kellene vinni, árnyékba és néhány napos időközönként lefújni kontakt és/vagy felszívódó rovarölő permetszerrel.
Sajnos ebben a kérdésben biztos javaslatot nem tudok mondani, érdemes lenne az algaölőszer gyártóját vagy forgalmazóját kérdezni. Azt javasolnám azonban, hogy mindenképpen le kellene halászni a tetejéről az elhalt algatömeget, plusz emellett valami kerti tóba való szűrő is jót tenne a vízminőségnek.