2061. Később, de beindult a tiszavirágzás!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
Az elmúlt időszak csapadékos időjárása terjeszti a gombabetegségeket. Kártételi veszélyhelyzettel fenyeget az alma illetve a körte varasodását okozó Venturia inaequalis és Venturia pyrina.
A sztívia egy Dél-Amerikai fűszernövény, mely édesebb a finomított cukornál, nincs káros hatása, cukorbetegek, fogyókúrázók is fogyaszthatják, mivel nem növeli a vércukorszintet. A sztívia tökéletes megoldás a mesterséges édesítőszerek helyett. Sőt, megelőzi a fogszuvasodást is! Aki természetes, egészséges édesítőszert keres, nyugodtan kísérletezzen a sztíviával. Íme néhány recept kedvcsinálónak!
A csuporkafélék népes családja körübelül kétezer fajt foglal magába, és számtalan fajtája vált kedvelt cserepes dísznövénnyé. A növényfaj (Gloxinia) a nevét egy francia orvos-botanikustól, Benjamin Peter Gloxin-tól kapta, a XVIII. század derekán. Az egyik, nagyon népszerű cserepes faj a Gloxinia latifolia (syn. sylvatica) Peruból és Bolíviából származik, és helyes gondozás mellett otthonunkban is évekig gyönyörködhetünk a szépségében.
A botanikusok valószínűleg egyetértenek abban, hogy a virágzó növények és fák között, nincs rejtélyesebb nemzettség a fűzfélék nemzettségénél. Azt mondják, hogy kivételes külsejüknek és szépségüknek köszönhetően, nem léteznek népszerűbb és ismertebb fűzfák a babiloni vagy a „síró” fajtáknál (Salix babylonica). A nyárfákkal együttesen, a természet fűzfaféléinek családját alkotják, egy olyan csoportot, melynek legkisebb tagját cserjének nevezik, hiszen néha az északi sarkkörön belül nem haladja meg az 5-7 centiméter magasságot.
A fehér bevonatban élnek-e mozgó 1-3 mm-es állatok vagy repülő egyedek? A kép nem elég éles, sajnos, tudna jobbat küldeni?
Bármikor, amiben tudunk, segítünk, vagy írunk róla, vagy videót teszünk fel és kikerül a címlapunkra. Várjuk a kérdéseit! Üdvözlettel, Édenkertész
A beteg részek könnyen lepotyognak, érdemes lerázni és eltüzelni azokat, mielőtt fertőzési forrássá válnának. A legkíméletesebb eljárás a kézi leszedés, de több növénynél ez sok időt igényel, ezért cirokseprűvel óvatosan az ágak közé hatolva gyorsítható a munka. Kíméletes és a gyors módszer a nagy erejű vízsugárral való eltávolítás, amely során lehetőleg lefelé irányuló szögben kimosathatók a könnyen leváló, elpusztult részek. Persze ez nem mindenütt lehetséges. Furcsa, mert nem szoktunk hozzá; a tujákat is permetezni kell. Júliustól októberig kéthetente permetezni kell a tujákat kaptán, mankoceb, kresoxim-metil, miklobutanil vagy tribázikus rézszulfát hatóanyagú szerekkel. Az áruházakban tudnak felvilágosítást adni, h pontosan mely szerek tartalmazzák ezeket az anyagokat.
A ragacsosságnak két oka lehet: vagy a citromfa levelében található illóolajok; ez esetben semmi baj nincs. Vagy kártevő rovar: főleg pajzstetvek, melyek lehetnek a száron, de a leveleken is gyakoriak. Vizsgálja meg, hogy levéltetvek vagy pajzstetvek vannak-e a citromfán, mert ettől függ a védekezés módja. Valószínűbb, hogy pajzstetvek. Folyamatosan öblített, szappanos vizes szivaccsal alaposan le kell dörzsölni, valamint 7-10 naponta, 2-3 alkalommal Vektafid A/E-el szabadtéren permetezni, illetve Actara 25 WG megfelelően hígított oldatával ismételten beöntözni, amennyiben a növény szára még nem nagyon fás. Utóbbi készítménnyel -de csak a szabad levegőn- (!) permetezni is lehet. A növényt a későbbiekben is érdemes figyelni, és ha újra megjelennek a pajzstetvek, azokat mielőbb el kell távolítani az említett módon, és a növényvédő szeres kezeléseket is meg lehet ismételni.
Lehet hogy huzat érte, esetleg túl lett öntözve. Vagy kórokozó támadta meg. Van valami a levelek fonákján? Esetleg a földjén? Az egészséges növényrész vízbe rakva ki kell, hogy gyökerezzen. Ilyen úton megújíthatja növényét.