2061. Később, de beindult a tiszavirágzás!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
Az elmúlt időszak csapadékos időjárása terjeszti a gombabetegségeket. Kártételi veszélyhelyzettel fenyeget az alma illetve a körte varasodását okozó Venturia inaequalis és Venturia pyrina.
A sztívia egy Dél-Amerikai fűszernövény, mely édesebb a finomított cukornál, nincs káros hatása, cukorbetegek, fogyókúrázók is fogyaszthatják, mivel nem növeli a vércukorszintet. A sztívia tökéletes megoldás a mesterséges édesítőszerek helyett. Sőt, megelőzi a fogszuvasodást is! Aki természetes, egészséges édesítőszert keres, nyugodtan kísérletezzen a sztíviával. Íme néhány recept kedvcsinálónak!
A csuporkafélék népes családja körübelül kétezer fajt foglal magába, és számtalan fajtája vált kedvelt cserepes dísznövénnyé. A növényfaj (Gloxinia) a nevét egy francia orvos-botanikustól, Benjamin Peter Gloxin-tól kapta, a XVIII. század derekán. Az egyik, nagyon népszerű cserepes faj a Gloxinia latifolia (syn. sylvatica) Peruból és Bolíviából származik, és helyes gondozás mellett otthonunkban is évekig gyönyörködhetünk a szépségében.
A botanikusok valószínűleg egyetértenek abban, hogy a virágzó növények és fák között, nincs rejtélyesebb nemzettség a fűzfélék nemzettségénél. Azt mondják, hogy kivételes külsejüknek és szépségüknek köszönhetően, nem léteznek népszerűbb és ismertebb fűzfák a babiloni vagy a „síró” fajtáknál (Salix babylonica). A nyárfákkal együttesen, a természet fűzfaféléinek családját alkotják, egy olyan csoportot, melynek legkisebb tagját cserjének nevezik, hiszen néha az északi sarkkörön belül nem haladja meg az 5-7 centiméter magasságot.
Kellene egy fotó róla, ugyanis lehet természetes (lombhullató),de lehet betegség is. Látnom kellene.
Igen, a vadhajtásokat le lehet metszeni.
Attól tartok, hogy nálunk nem lehet ilyen mediterrán növényt kapni és sajnos nem is bírná a mi klímánkat... A tengerhez közeli mikroklímát nem tudjuk nekik biztosítani. Ilyen növényekben a tengerparti nyaralások alkalmával, esetleg különleges üvegházakban gyönyörködhetünk.
A dió gubacsatka elleni permetezés akkor éri el hatását, ha már a rügyek pikkelylevelei szétnyíltak. Előbb nem érdemes permetezni. A dió termés elfeketedését elsősorban egy baktérium okozza (Xanthomonas arboricola var. juglandis), mely a leveleken is és a hajtáson előidéz barnás-fekete foltokat, elhalásokat. A termésnél fellépő elhalás a dió kocsányánál jelentkezik, és a dió termésben különböző szövetrétegekbe hatol. Amikor a betegség észlelhető, akkor már nincs lehetőség a védekezésre. A kórokozó a fán, annak kérgén telel, tehát a réztartalmú lemosó permetezés hatásos ellene. A kórokozó baltérium szaporodásához, a fertőzéshez vízes növény-felületre van szükség: esős időben erősebb a betegség szétterjedése, a feertőzés súlyossága. A virágpor is fertőzött lehet, és a bibén keresztül fertőződik a terméskezdemény. A kémiai védekezés csapadékos időben virágzás előtt és virágzás után több alkalommal ajhánlott 7 naponta. Virágzáskor lenne a legnagyobb szüksége a virágok, terméskezdemények védelmére, de számos irodalom a réz virágzatra kifejtett káros(perzselő) hatását említi. Amennyiben a gyümölcsfájánál a diótermés nagy része lehullik és a többi, beérett termésnél is magas a beteg ek aránya, a virágzás alatti permetezés is indokolt. Erre a rézhidroxid hatóanyagú Kocide, Rézhidroxid 50 WP szereket ajánlom választani, ezek kevésbé toxikusak. Egyéb időben a rézszulfát és a rézoxiklorid hatóanyagú szerek is használhatók.
A szokásos ritkítással, vagy ha durvább irtásra van szükség, akkor a vegyszeres irtást javasolom. Üdvözlettel, Édenkertész