2061. Később, de beindult a tiszavirágzás!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
Az elmúlt időszak csapadékos időjárása terjeszti a gombabetegségeket. Kártételi veszélyhelyzettel fenyeget az alma illetve a körte varasodását okozó Venturia inaequalis és Venturia pyrina.
A sztívia egy Dél-Amerikai fűszernövény, mely édesebb a finomított cukornál, nincs káros hatása, cukorbetegek, fogyókúrázók is fogyaszthatják, mivel nem növeli a vércukorszintet. A sztívia tökéletes megoldás a mesterséges édesítőszerek helyett. Sőt, megelőzi a fogszuvasodást is! Aki természetes, egészséges édesítőszert keres, nyugodtan kísérletezzen a sztíviával. Íme néhány recept kedvcsinálónak!
A csuporkafélék népes családja körübelül kétezer fajt foglal magába, és számtalan fajtája vált kedvelt cserepes dísznövénnyé. A növényfaj (Gloxinia) a nevét egy francia orvos-botanikustól, Benjamin Peter Gloxin-tól kapta, a XVIII. század derekán. Az egyik, nagyon népszerű cserepes faj a Gloxinia latifolia (syn. sylvatica) Peruból és Bolíviából származik, és helyes gondozás mellett otthonunkban is évekig gyönyörködhetünk a szépségében.
A botanikusok valószínűleg egyetértenek abban, hogy a virágzó növények és fák között, nincs rejtélyesebb nemzettség a fűzfélék nemzettségénél. Azt mondják, hogy kivételes külsejüknek és szépségüknek köszönhetően, nem léteznek népszerűbb és ismertebb fűzfák a babiloni vagy a „síró” fajtáknál (Salix babylonica). A nyárfákkal együttesen, a természet fűzfaféléinek családját alkotják, egy olyan csoportot, melynek legkisebb tagját cserjének nevezik, hiszen néha az északi sarkkörön belül nem haladja meg az 5-7 centiméter magasságot.
A fenyőfélék nem őshonos fajok, nem kedvelik a hazai éghajlatot: a szélsőséges hőmérsékletű évszakokat, a száraz, forró nyarakat, a rendszeres alacsony páratartalmú levegőt, meszes talajokat. Csak rendszeres öntözés biztosítása mellett érdemes a tervvel foglalkozni. Próbálja meg megfogalmazni az elképzelt fa tulajdonságait: kifejlett fa mérete méterben (magasság, szélesség), növekedés erélye, rövid vagy hosszú tűs legyen a levele, a levelei sötétzöldek vagy hamvasak legyenek, fagytűrése, stb. Ezek után díszfaiskolai lerakatokban vagy weboldalaikon érdemes nézelődni, tájékozódni.
A leírás alapján arra gondolok, hogy hirtelen jelentkeztek a tünetek, tehát valamilyen negatív környezeti hatás érhette - hideg huzat vagy közeli, túl meleg radiátor, esetleg valamilyen kártevő-kórokozó, amelynek nyomait a levelek fonákján kell keresni... A hibiszkusz jobban szeret 20°C fok alatti, világos helyiségben telelni, majd tavasszal a szabadba állítani. Az addig esetleg felkopaszodott hajtásokat nyugodtan messe vissza, ettől csak dúsabb lesz növénye.
A hervadásnak több oka is lehet. A növény vagy természetes elvirágzásban van,túl meleg van, szállítás közben megfázott, bár ez utóbbi esetben rendszertelenül hullatná a virágokat. Igen jól fogta fel, a virágszárnak sem szükséges a víz, bár ha túl meleg van a lakásban (18 fok felett)akkor nedvesíteni kell a közeget de éppen csak egy kicsit. Pihenő,virágzó növényt felesleges tápozni arra ott a fejlődési időszak. üdv
Igen, egyértelműen a meleg szoba okozza a levélhullást. A mirtusz télen 5-10°C közötti világos helyet igényel. A földjét tartsuk nedvesen, de a pangó vizet kerüljük. Kora tavasszal ismét a szabadba állítható, a felkopaszodott részeket metszéssel alakíthatjuk.
Kép és bővebb leírás nélkül sajnos nem tudok segíteni, hiszen a növények szinte bármely környezeti tényező megváltozására sárguló-barnuló levelekkel reagálnak. Ha hirtelen jelentkeztek a tünetek, akkor lehet, hogy megfázott amíg Önhöz került, huzatot kapott, az ablaküveggel érintkezve hideghatás érte, de túlöntözés, szárazság, alacsony páratartalom, túl sok tápanyag is okozhat barna foltokat. Ki kellene deríteni, hogy melyik ok lehet a ludas, majd megszüntetni azt.