2061. Később, de beindult a tiszavirágzás!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
Az elmúlt időszak csapadékos időjárása terjeszti a gombabetegségeket. Kártételi veszélyhelyzettel fenyeget az alma illetve a körte varasodását okozó Venturia inaequalis és Venturia pyrina.
A sztívia egy Dél-Amerikai fűszernövény, mely édesebb a finomított cukornál, nincs káros hatása, cukorbetegek, fogyókúrázók is fogyaszthatják, mivel nem növeli a vércukorszintet. A sztívia tökéletes megoldás a mesterséges édesítőszerek helyett. Sőt, megelőzi a fogszuvasodást is! Aki természetes, egészséges édesítőszert keres, nyugodtan kísérletezzen a sztíviával. Íme néhány recept kedvcsinálónak!
A csuporkafélék népes családja körübelül kétezer fajt foglal magába, és számtalan fajtája vált kedvelt cserepes dísznövénnyé. A növényfaj (Gloxinia) a nevét egy francia orvos-botanikustól, Benjamin Peter Gloxin-tól kapta, a XVIII. század derekán. Az egyik, nagyon népszerű cserepes faj a Gloxinia latifolia (syn. sylvatica) Peruból és Bolíviából származik, és helyes gondozás mellett otthonunkban is évekig gyönyörködhetünk a szépségében.
A botanikusok valószínűleg egyetértenek abban, hogy a virágzó növények és fák között, nincs rejtélyesebb nemzettség a fűzfélék nemzettségénél. Azt mondják, hogy kivételes külsejüknek és szépségüknek köszönhetően, nem léteznek népszerűbb és ismertebb fűzfák a babiloni vagy a „síró” fajtáknál (Salix babylonica). A nyárfákkal együttesen, a természet fűzfaféléinek családját alkotják, egy olyan csoportot, melynek legkisebb tagját cserjének nevezik, hiszen néha az északi sarkkörön belül nem haladja meg az 5-7 centiméter magasságot.
A régi bulbákról lehulló levelek jelen esetben természetesek lennének,viszont itt betegséget látok! Azonnali kombinált gomba és baktériumölő szerrel permetezni a növény összes részét majd ezt 5 nap múlva megismételni. üdv
Meg kellene győződni arról, hogy biztosan jukkáról van-e szó, mert annak nem igazán hullanak a levelei, inkább csak leszáradva a növényen maradnak. Az illatos dracéna (Dracaena fragrans) hasonló megjelenésű, mint a szobában leggyakrabban nevelt törzses vagy óriás jukka (Yucca elephatipes). A két növénynek kissé eltér a gondozása. A Yucca világos, hűvös helyen teleltethető a legkönnyebben visszafogott öntözés mellett, a Dracaena pedig víz- és melegigényesebb. A két növényben egy tulajdonság mindenképpen azonos, nem kedvelik a pangóvizet, azaz a cserép alátétjében ne álljon a víz, de ez az említettek alapján nem okozhat problémát. Egy meleg, fűtött térben tartott 2 méter magas növénynek jellemzően nem elég a heti 3dl víz (bármelyik említett fajról is van szó) így elképzelhető, hogy a vízhiány az oka. Persze más is okozhat levélhullást, ilyen a tápanyaghiány, de lehet természetes folyamat is az alsó levelek elvesztése, ha nem túl intenzíven történik. Javaslom, hogy a megadott tudományos nevek alapján keressen rá az interneten a növényekre, és próbálja beazonosítani, hogy melyikről is van szó. (Ha lehetősége van rá, készítsen róla képet, amely csatolható a kérdéséhez.) Úgy minden bizonnyal részletesebben tudok segíteni.
A pajzstetvek ellen a fák nyugalmi időszakában, amikor nincsenek rajta levelek, hatékonyan tud védekezni Biola vagy Vektafid A nevű rovarölő szerekkel végzett kezeléssel. A fák törzsén, ágain permetezéssel vagy ecseteléssel a pajzstetű telepeket vonja be az oldattal. A permetlé hártya alatt a pajzstetvek levegő hiányában elpusztulnak. Hatásukat csak akkor tudják kifejteni, ha a permetlé bevonat egyenletes. A kezelést ugyan télen javasolják, de ez a téli hideg során mindig megjelenő enyhüléskor, fagymentes időszakban, legalább 5-8 C fokos melegben kell elvégezni. Ha a permetezés után esik, a permetlevet lemossa, a kezelést ekkor meg kell ismételni. Vékony ágnál vagy facsemete törzsénél a szerek felvitele ecseteléssel eredményesebb. A fák kihajtása, levelek megjelenése után a fás részek ecseteléses kezelése, amennyiben a pajzstetvek újra megjelennek, folytatható.
A nagy farontó lepke (Cossus cossus) farészben már benne élő lárváit más sem tudja eredményesen kiirtani. Amikor a lepkék a fakéregre lerakja a tojásait, a kikelő lárvák azonnal berágják magukat, ezt követően már a rovarölő szerekkel nehéz "utolérni", járatai hosszúak, kanyargósak. A járat(ok) feltárását, kibontását szokták javasolni, ez a módszer viszont a fatestet károsítja, a fa víz- és tápanyagpótlását gátolja, a fa számára kifejezetten káros lehet. A rovarjárat bejáratától dróttal érdemes a lárva útját követni, és a lárvát ezzel a eszközzel mechanikai úton megsemmisíteni. Ha a drótos megoldás nem megvalósítható, a tömény rovarölő szeres textildarabbal vagy vattával javaslom betömni a lyukakat, majd légmentesen lezárni, hogy a hatása tartós legyen. A járatba az oldatot fecskendővel nyomja be nagy erővel. A szabadforgalmú rovarölő szerek közül a Sherpa, Talstar, Decis, Karate, Acatara közül választhat. A rovarölő hatáshoz 10 C fokot meghaladó léghőmérséklet szükséges, meg kell várnia a tavaszi felmelegedést. A hatékony védekezés - megelőző védekezés - a lepkék rajzását követően eredményes, amikor meg lehet előzni a kikelő lárvák berágását a farészbe.
A mezei pocok ellen a cinkfoszfid hatóanyagú Arvalin-LR van forgalomban, és szabadforgalmú szer. A rágcsáló írtó alkalmazása a következő képpen javasolt: a kiszórás előtti napon minden egyes lyukat be kell tömni taposással, majd a következő napon csak az újra kibontott járatot, a "lakott lyukakat" kell kezelni: 2-3 db szert érdemes a lyukakba behelyezni. A kijuttatást csak gumikesztyűben szabad végezni! További munkaegészségügyi előírások az Arvalin-LR csomagolásán olvashatók. A kezelést akkor érdemes majd lefolytatni, amikor a pockok aktívakká válnak a téli fagyok után.