2061. Később, de beindult a tiszavirágzás!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
Az elmúlt időszak csapadékos időjárása terjeszti a gombabetegségeket. Kártételi veszélyhelyzettel fenyeget az alma illetve a körte varasodását okozó Venturia inaequalis és Venturia pyrina.
A sztívia egy Dél-Amerikai fűszernövény, mely édesebb a finomított cukornál, nincs káros hatása, cukorbetegek, fogyókúrázók is fogyaszthatják, mivel nem növeli a vércukorszintet. A sztívia tökéletes megoldás a mesterséges édesítőszerek helyett. Sőt, megelőzi a fogszuvasodást is! Aki természetes, egészséges édesítőszert keres, nyugodtan kísérletezzen a sztíviával. Íme néhány recept kedvcsinálónak!
A csuporkafélék népes családja körübelül kétezer fajt foglal magába, és számtalan fajtája vált kedvelt cserepes dísznövénnyé. A növényfaj (Gloxinia) a nevét egy francia orvos-botanikustól, Benjamin Peter Gloxin-tól kapta, a XVIII. század derekán. Az egyik, nagyon népszerű cserepes faj a Gloxinia latifolia (syn. sylvatica) Peruból és Bolíviából származik, és helyes gondozás mellett otthonunkban is évekig gyönyörködhetünk a szépségében.
A botanikusok valószínűleg egyetértenek abban, hogy a virágzó növények és fák között, nincs rejtélyesebb nemzettség a fűzfélék nemzettségénél. Azt mondják, hogy kivételes külsejüknek és szépségüknek köszönhetően, nem léteznek népszerűbb és ismertebb fűzfák a babiloni vagy a „síró” fajtáknál (Salix babylonica). A nyárfákkal együttesen, a természet fűzfaféléinek családját alkotják, egy olyan csoportot, melynek legkisebb tagját cserjének nevezik, hiszen néha az északi sarkkörön belül nem haladja meg az 5-7 centiméter magasságot.
Kiültethető, nyáron a murvafürt a legnagyobb forróságot is jól bírja. Ezért helyezzük napos és világos helyre, ha szobában tartjuk, akkor legyen az ablakhoz minél közelebb. A mellékelt cikkben bővebben olvashat a virágról.
Valószínűleg a szúnak is nevezett kopogóbogár (legelterjedtebb fajtái a dacos kopogóbogár - Dendrobium pertinax - és a kis kopogóbogár - Anobium punctatum) ütött tanyát a bútorban. Mind a cincéreknek, mind a kopogóbogaraknak elsősorban a lárvái pusztítják a faanyagot, de a kifejlett bogár is jó telepet talál bennük. A cincérek lárváinak kártevésére a viszonylag nagy átmérőjű, rendszerint ferde nyílású lyukak utalnak. A kopogóbogarak - és lárvái - járatai 1-2 milliméteresek, alattuk por alakban összegyűlő forgács mutatja, hogy élő állat tevékenykedik a fában. Régebbi fertőzés esetén a járatok olyan sűrűk lehetnek, hogy a fa lisztessé válik, porhanyós lesz, ezzel teherbíró képessége lecsökken. Többféle vegyszer is beszerezhető erre a célra, amivel le kell kezelni a bútort.
Lótetű lehet. A melegágyak és a zöldségnövények károsítója, de a különféle szántóföldi növényeket sem kíméli. Legnagyobb veszélyt a csíranövényekre és a palántákra jelent. A kifejlett lótücsök talajlakó rovarlárvákkal, csigákkal és egyéb puhatestű szervezetekkel is táplálkozik. Ilyenkor hasznos. Ez a haszna azonban károsításához képest elenyésző. A kifejlett lótücsök 4-6 cm hosszú, teste hengeres, színe barna. A tojása ovális, 2 mm hosszú, okkersárga színű, a talajban, tyúktojás nagyságú fészekben találhatók csoportosan. A lárva eleinte apró, hangyaszerű, szürkésfehér, világossárga, majd barna színű. A kifejlett rovar és a lárva a hidegebb hónapokat kivéve egész évben egyaránt károsíthat. A melegágyakban és a szabadföldön a talajt járataival összevissza furkálja. A palántákat kitúrja, a gyökeret vagy a növény föld alatti szárát átrágja. A növény elfonnyad, megbarnul, és a talajból könnyen kihúzható. Szárazság idején a vastagabb húsos karógyökeret is megrágja. A talaj felszínén futó keskeny kanyargós járata szövevényes, és kb. 1 cm átmérőjű. Cinkfoszfidos csalétekkel csak meleg, nedves talajon, az esti órákban tanácsos a védekezés.
Magasabb fajtának a magját vetette el? Mert a magasabb fajtákat 75 cm-es távolságra kell ültetni egymástól, ezért célszerű az egyiket kivenni, hogy szépen fejlődhessen és gyönyörű lehessen. Az alacsonyabb fajtáknak 30-40 cm távolság kell egymástól. Ha nagyon szorosan vannak, célszerű kiszedni egyet-egyet.
A barátcserje augusztustól októberig virágzik. Ha kap elég nedvességet, és fényt, virágoznia kell. Fog is az idén!