2061. Később, de beindult a tiszavirágzás!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
Az elmúlt időszak csapadékos időjárása terjeszti a gombabetegségeket. Kártételi veszélyhelyzettel fenyeget az alma illetve a körte varasodását okozó Venturia inaequalis és Venturia pyrina.
A sztívia egy Dél-Amerikai fűszernövény, mely édesebb a finomított cukornál, nincs káros hatása, cukorbetegek, fogyókúrázók is fogyaszthatják, mivel nem növeli a vércukorszintet. A sztívia tökéletes megoldás a mesterséges édesítőszerek helyett. Sőt, megelőzi a fogszuvasodást is! Aki természetes, egészséges édesítőszert keres, nyugodtan kísérletezzen a sztíviával. Íme néhány recept kedvcsinálónak!
A csuporkafélék népes családja körübelül kétezer fajt foglal magába, és számtalan fajtája vált kedvelt cserepes dísznövénnyé. A növényfaj (Gloxinia) a nevét egy francia orvos-botanikustól, Benjamin Peter Gloxin-tól kapta, a XVIII. század derekán. Az egyik, nagyon népszerű cserepes faj a Gloxinia latifolia (syn. sylvatica) Peruból és Bolíviából származik, és helyes gondozás mellett otthonunkban is évekig gyönyörködhetünk a szépségében.
A botanikusok valószínűleg egyetértenek abban, hogy a virágzó növények és fák között, nincs rejtélyesebb nemzettség a fűzfélék nemzettségénél. Azt mondják, hogy kivételes külsejüknek és szépségüknek köszönhetően, nem léteznek népszerűbb és ismertebb fűzfák a babiloni vagy a „síró” fajtáknál (Salix babylonica). A nyárfákkal együttesen, a természet fűzfaféléinek családját alkotják, egy olyan csoportot, melynek legkisebb tagját cserjének nevezik, hiszen néha az északi sarkkörön belül nem haladja meg az 5-7 centiméter magasságot.
Készítsen permetlevet Decis vagy Fendona nevű rovarölő szerből. Keverjen hozzá szappanlevet is, ami gátolja a tapadást, ezzel permetezze meg a növényt. Zuhanyoztatni sem árt és tápoldatra is szüksége lesz, a virágzás beindítása miatt.
Üdvözlöm! Az encián (Solanum rantonettii) tavasztól-őszig szaporítható, hajtásdugványozással. A kb. 5-10 cm-es dugványokat úgy kell a szaporító közegbe rakni, hogy a szár magvastagodott része (nódusz) alatt fél cm-el készítsünk metszlapot éles késsel, vagy ollóval. Az alsó levelekek csípjük le, és esetleg a vágásokat gyökeresedési hormonba márthatjuk, ami bárhol beszerezhető (alfa naftil ecetsav). A dugványokat tőzegbe, vagy perlit-tőzeg keverékébe tegye, és mindig legyen nedves a közeg. 25 °C-fok körül néhány hét alatt kigyökeresednek a dugványok. A már kész növénykéket el lehet ültetni kb. 10 cm-es cserépbe. A növény minden része egyébként mérgező!
Ennek nagyon kell örüli! Mert szobai körülmények között általában nem virágzik, így levéldísznövényként szülőhazáján kívül az "esernyőfa" nevet ragasztották rá. A levélnyeleken a kéz ujjaihoz hasonló, ernyőszerűen elhelyezkedő levelei fényesek, bőrszerűek, sötétzöldek vagy sárgán foltosak. A fiatal növényeken 4-5 levélke, míg az idős, fejlett példányokon 12 vagy több levélke ül.
Ha a szavatossága még nem járt le, akor igen.
Üdvözlöm! Én úgy érzem, hogy a talaj lehet a fő okozója a tüneteknek. Szerintem Ön agyagos, kötöttebb talajú helyen lakik, mert ez a talajtípus produkál ilyen tüneteket. Az ibolyafa (Tibouchina urvilleana) egyébként is laza és savanyú talajt igényel. Azt javaslom, hogy ássa körbe legalább 20-25 cm szélesen a gyökérlabda körül és töltse fel tőzeg és komposztált marhatrágya keverékével. A kötött talajon egyébként a gyökerek el kezdenek rothadni, illetve gombásodni. A tőzeg 3-4 szer annyi legyen, mint a trágya. Minden nap kell öntözni, főleg nyáron, de ne álljon vízben! Tavasszal alaposan vágja vissza, amint a rügyek el kezdtek hajtani. Jövőre biztosan rende fog jönni!