2061. Később, de beindult a tiszavirágzás!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
Az elmúlt időszak csapadékos időjárása terjeszti a gombabetegségeket. Kártételi veszélyhelyzettel fenyeget az alma illetve a körte varasodását okozó Venturia inaequalis és Venturia pyrina.
A sztívia egy Dél-Amerikai fűszernövény, mely édesebb a finomított cukornál, nincs káros hatása, cukorbetegek, fogyókúrázók is fogyaszthatják, mivel nem növeli a vércukorszintet. A sztívia tökéletes megoldás a mesterséges édesítőszerek helyett. Sőt, megelőzi a fogszuvasodást is! Aki természetes, egészséges édesítőszert keres, nyugodtan kísérletezzen a sztíviával. Íme néhány recept kedvcsinálónak!
A csuporkafélék népes családja körübelül kétezer fajt foglal magába, és számtalan fajtája vált kedvelt cserepes dísznövénnyé. A növényfaj (Gloxinia) a nevét egy francia orvos-botanikustól, Benjamin Peter Gloxin-tól kapta, a XVIII. század derekán. Az egyik, nagyon népszerű cserepes faj a Gloxinia latifolia (syn. sylvatica) Peruból és Bolíviából származik, és helyes gondozás mellett otthonunkban is évekig gyönyörködhetünk a szépségében.
A botanikusok valószínűleg egyetértenek abban, hogy a virágzó növények és fák között, nincs rejtélyesebb nemzettség a fűzfélék nemzettségénél. Azt mondják, hogy kivételes külsejüknek és szépségüknek köszönhetően, nem léteznek népszerűbb és ismertebb fűzfák a babiloni vagy a „síró” fajtáknál (Salix babylonica). A nyárfákkal együttesen, a természet fűzfaféléinek családját alkotják, egy olyan csoportot, melynek legkisebb tagját cserjének nevezik, hiszen néha az északi sarkkörön belül nem haladja meg az 5-7 centiméter magasságot.
Gyakran előforduló probléma nem csak a vékony héjú paradicsom fajtáknál, hogy érés közben megreped a héjuk. Kiváltó ok leggyakrabban az egyenletlen vízellátás, esetleg a túlöntözés. Ha egy csapadékszegény időszakot felvált egy esős időszak, esetleg nagyobb mennyiségű öntözés pár nap szárazság után, akkor a termések vízzel telítődnek és kihasadhatnak. A repedések leggyakrabban a kocsány felőli részen indulnak ki. Sajnos a repedéseken másodlagos gomba és baktériumfertőzések indulhatnak, ami a bogyó rothadását okozhatja. A paradicsom ellenállóságát növelhetjük bór és kalcium tartalmú lombtrágya heti adagolásával, ami csökkenti a repedések kockázatát. Kerüljük a túlzott nitrogén műtrágya adagolását, ami hirtelen növekedést és lazább szöveteket indukál. A képen látható paradicsomok habár repedtek, további fertőzés nem látható rajtuk, így mielőbb érdemes feldolgozni őket. A bór tartalmú lombtrágya javítja a termésminőséget
Kedves Csongor! Megférnek egymás mellett, azonban a loncnak nagyobb a növekedési erélye, tehát, ha nem tartja kordában, el fogja nyomni az iszalagot. Mindenképp szükség lesz metszésre, visszavágásra, ha vegyesen ülteti őket. Egyébként igényeiket tekintve teljesen megegyező növények. Szép napot! Üdvözlettel, Megyeri Szabolcs
A növényvédő szerekkel nem permetezett vagy csak a természetes ellenségeket kímélő, ún. szelektív szerekkel kezelt gyümölcs- és szőlőültetvényekben számos ragadozó atkafaj természetesen fordul elő. Ezek a szabad szemmel alig látható hasznos szervezetek azonban a lassú mozgásukból adódóan csak nagyon lassan terjednek az ültetvényen belül is, és a nagyobb távolságra történő terjedésüket főleg a légmozgás teszi lehetővé. Mesterséges úton, az ún. áttelepítéssel viszont eredményesen átvihetők az egyik ültetvényből (ahol magas egyedszámban fordulnak elő) a másikba. Az áttelepítés akkor lesz sikeres, ha a ragadozó atkákkal betelepített területen elegendő zsákmányállat van. Jelenleg a ragadozó atkák betelepítése a szőlőben terjedt el nagyobb mértékben. A ragadozó atkák mesterséges betelepítésére a szőlőültetvényekben lehetőség nyílik a nyugalmi és a tenyészidőszakban egyaránt: Tenyészidőszakban zöldhajtásokkal: a ragadozó atkákkal jól ellátott (2-5 ragadozó/levél), ún. donor ültetvényekből a nyár folyamán (júniustól augusztusig) leszedett zöld hajtásokkal mesterségesen átvihetjük őket egy másik helyre. Nyugalmi időszakban: idősebb tőkerésszel, vesszőkkel vagy filccsíkkal.Az idősebb tőkerészeket (vesszőket) a téli metszés során kell leszedni és ezt követően elhelyezni az új helyre, a tőkefejhez közeli részekre; A filccsíkokat kora ősszel (pl. szeptember elején) a donorültetvény tőketörzsére vagy a szőlőkar részére, a csercsaphoz közel kötözzük ki (tőkénként két darabot). A tél végén, még a fakadás megindulása előtt leszedjük, és a fogadótőkékre telepítjük át. A fás résszel vagy filccsíkkal történő áttelepítés munkaigényesebb, de a tapasztalatok szerint eredményesebb, mint a többi módszer. Az ökológiai gazdálkodásban is több olyan hatóanyag használható fel (pl. kalcium poliszulfid, kén, olajok, természetes piretrin), amelyek károsíthatják a ragadozó atkákat. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a kén. A kéntartalmú készítmények rendszeres használata káros lehet a ragadozó atkákra, egyedszámukat jelentősen csökkentheti. A kén ragadozó atkákat károsító hatása azok fejlődési stádiumától, a hőmérséklettől és a kezelés gyakoriságától függ. Kivételt jelentenek a kénnel szemben ellenállóságot mutató, erre speciálisan szelektált törzsek. Ragadozó atkák beszerezhetők itt
Kedves Kérdező! A Júlia borbolya egy jó strapabíró, várostűrő sövénynövény kiváló porfogó és örökzöld is. A növekedési erélye nem a leggyorsabb, de szerintem jó választás a célra. Kis lombkoronájú fák közül a gömbjuhar, gömbkőris, bugás csörgőfa, Pirosvirágú díszgalagonya jöhetnek például szóba. Díszgalagonya teljes pompában Melyik 10 legszebb örökzöld sövény? Májusi díszfák pinkben: júdásfa, galagonya és vadgesztenye Csüngő ágú díszfák és cserjék