2061. Később, de beindult a tiszavirágzás!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
A korábbi hidegebb időjárás miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás. Most Kőrös-Toroknál jár!
Az elmúlt időszak csapadékos időjárása terjeszti a gombabetegségeket. Kártételi veszélyhelyzettel fenyeget az alma illetve a körte varasodását okozó Venturia inaequalis és Venturia pyrina.
A sztívia egy Dél-Amerikai fűszernövény, mely édesebb a finomított cukornál, nincs káros hatása, cukorbetegek, fogyókúrázók is fogyaszthatják, mivel nem növeli a vércukorszintet. A sztívia tökéletes megoldás a mesterséges édesítőszerek helyett. Sőt, megelőzi a fogszuvasodást is! Aki természetes, egészséges édesítőszert keres, nyugodtan kísérletezzen a sztíviával. Íme néhány recept kedvcsinálónak!
A csuporkafélék népes családja körübelül kétezer fajt foglal magába, és számtalan fajtája vált kedvelt cserepes dísznövénnyé. A növényfaj (Gloxinia) a nevét egy francia orvos-botanikustól, Benjamin Peter Gloxin-tól kapta, a XVIII. század derekán. Az egyik, nagyon népszerű cserepes faj a Gloxinia latifolia (syn. sylvatica) Peruból és Bolíviából származik, és helyes gondozás mellett otthonunkban is évekig gyönyörködhetünk a szépségében.
A botanikusok valószínűleg egyetértenek abban, hogy a virágzó növények és fák között, nincs rejtélyesebb nemzettség a fűzfélék nemzettségénél. Azt mondják, hogy kivételes külsejüknek és szépségüknek köszönhetően, nem léteznek népszerűbb és ismertebb fűzfák a babiloni vagy a „síró” fajtáknál (Salix babylonica). A nyárfákkal együttesen, a természet fűzfaféléinek családját alkotják, egy olyan csoportot, melynek legkisebb tagját cserjének nevezik, hiszen néha az északi sarkkörön belül nem haladja meg az 5-7 centiméter magasságot.
Az alábbi címen elérhető, a kérdésre a válasz. Ott egy F. benjamina szaporítása után érdeklődtek, de ez megegyezik a F. elastica szaporításával.
Kimondottan hazai fafajok termesztéséről szóló szakkönyvet nem ismerek, talán legközelebb áll a témához a hazai útsorfákról szóló kiadvány. Sajnos bolti forgalomban nem találkoztam vele, de a Kertészeti Egyetem dísznövénytanszékén árusítják, illetve a soproni Erdészeti egyetemen lehetne még próbálkozni.
A platánlevelek keverhetők komposztba, csak tudnunk kell, hogy valóban lassabban bomlanak le. Mérgező anyagot szerintem csak azáltal tartalmaznak, hogy forgalmas utak mentén sokkal több nehézfém rakódhat leveleikbe. Ha családi háznál nő, szerintem belekeverhető a komposztba.
A képen látható tarka sárkányfa (Dracaena marginata) elég rossz állapotban van. Ha szára puha, nyúlos, akkor valószínű, hogy a túlöntözés hatására el kezdett rohadni. A dracénák általában sokat tűrő, kipróbált növények, ezért is alkalmazzák gyakran irodákban, üzletekben. Lehet, hogy szívtelennek hangzik, de szerintem nem érdemes tovább próbálkozni ezzel a példánnyal.
Az áfonya legjobban 4,8 és 5,2 pH-jú talajon tud fejlődni. Az egy négyzetméteres talajjavítás valószínű, hogy elegendő számára, csak arra kell figyelni, hogy ez a későbbiekben se veszítsen savanyúságából. (Ne locsolja csapvízzel, trágyázáshoz savanyú kémhatású mulcsot használjon). Ha a talaj túl meszessé válna számára, azt sárguló levelekkel jelezni fogja.