2206. Hogyan díszítsük a kertünket pozsgás növényekkel? - 1. rész
A szukkulens, vagyis pozsgás növények, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nézzük, hogy hogyan használhatjuk fel őket a kertünk és az udvarunk dekorálására.
A szukkulens, vagyis pozsgás növények, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nézzük, hogy hogyan használhatjuk fel őket a kertünk és az udvarunk dekorálására.
A szukkulens növények nagyszerűen díszítik a kertünket, főleg ha többféle növényt teszünk egymás mellé. Jóllehet ezeket a növényeket nem nevezzük virágoknak, mégis színesek. Ebben a cikkben a majomfa, a kövirózsa és a deres csenkesz párosításáról is szó esik majd.
Az előző részből megtudhattuk, hogy hogyan kell pozsgás növényekkel falakat díszíteni, vagy jobban mondva készíteni. Ezúttal egy pár igen érdekes és színes pozsgás fajtával ismerkedünk meg, amelyek egyedivé tehetik kertünket.
Most olyan növények bemutatására kerül sor, amelyek jól mutatnak a medencék mellett, a teraszokon és bárhol a szabadban. Emellett még egy pár ötlettel is szolgálunk a cserepes pozsgás növények elültetéséhez, úgy, hogy azok színessé és kellemessé tegyék a környezetünket.
Eddig más sokféle változatát láttuk a pozsgás növények felhasználásának, de ezzel még koránt sincs vége a lehetőségeknek. Mivel olyan sokfajta és változatos pozsgás növény létezik, a lehetőségek szinte kimeríthetetlenek. Nézzünk meg egy pár új ötletet!
A banán (Musa sp. -remélem nem veszi bántásnak, nem pálma, sőt semmi köze sincs hozzá-) szaporítható sarjleválasztással is, de ebben az esetben gyakran elég rizikós a végkimenetel. A leválasztásnál sérülnek a gyökerek, amelyen keresztül felveszi a vizet és a tápanyagot, így ennek felvétele a föld alatti gyöktörzsre, -az amúgy szintén leválasztástól megsérült- rizómára korlátozódik. Ilyenkor különösen oda kell figyelni a gombás fertőzés visszaszorítására, gyakran elkerülhetetlen a vegyszeres kezelés. A visszavágást a szabadban nevelt növényeknél szokták alkalmazni, általában praktikus okokból, hogy hűvös helyiségben lehessen teleltetni magát a gyöktörzset és a megmaradt áltörzs részt, hogy tavasszal újra kihajthasson, és a fényszegény téli időszakban ne gyengüljön le a növény. Most a növekedési fázis van, ilyenkor nagy szüksége van a levélzetre, ezért a visszavágás nagyon nem volt indokolt, sajnos. Sarjat valószínűleg nem fog hozni, mert eddig a gyökérfejlesztéssel volt eddig elfoglalva, és a megmaradt rizómarészben nem biztos, hogy van kellő mennyiségű tápanyag. Feladni nem kell, pár héten belül ki fog derülni, hogy képes-e a megújulásra. Ha kihajt, akkor nedvesen, de nem lucskosan kell tartani a földjét, és gyakran tápoldatozni, mert nagyon tápanyagigényes növény. Frei Ferenc Pálmaliget Kertészet
Kedves Györgyici! Nem kell túllocsolni, jól tűri a szárazságot, de a napfényt is nagyon szereti. Kitűnő választás forró, száraz helyeken, kavicsos talajra. Ha egy része el is száradt, újra fog hajtani.
A Hibiscus Sabdariffa minden része ehető. A gyümölcs lényegében a növény magtokja a húsos virágkelyhekben, ezek alkotják a "piros tokokat", amik 3,5 cm nagyok, fényes pirosak. A karibi térségben például vízben főzik hogy üdítő, áfonya színű teát készítenek belőle. Sörrel kombinálva is kapható. Finom még salátákban, kocsonyákban, dzsemekben (ilyen a híres jamaicai Rosella jam), mártásokban, levesekben, italokban, egyes indiai fűszerekben, csemegeuborkák, gyümölcslepények, pudingok, szirupok, és borok és még sok minden más finomság ízesítéséhez. A szárított és porított rozellát íze és színe miatt gyógyteákhoz adják.
Ez nem vakond, és nem is földikutya, azok kisebb halmokat képeznek a járataik fölött. Járatokban élnek még az ürgék és hörcsögök, valószínűleg közülük az egyik a tettes. Talajban élő rágcsálóknál általában beválik a következő taktika: az összes járatot tapossák, tömjék be földdel, majd utána keressék meg a használt járatokat. Csak ezekbe juttassanak valami erős szagú anyagot, amit ronggyal, vattával felszívatnak(petróleum, benzin). Ezek a szagok el szokták űzni őket. A járatok vízzel való feltöltése is hatékony lehet: a levegő nélküli, vízzel megtelt járatokból az állatok kimenekülnek. Ekkor fogják meg és vigyék el több száz méterre távolabb, lehetőleg olyan helyre, ahol nem zavarják őket, és ők sem zavarják a büszke kert-tulajdonosakat.
Előfordul, hogy a krumpli a mezőgazdasági munkák során kibukkan a földből, "fényt kap": ilyenkor a krumplin levő zöldes elszíneződés jelzi, hogy egy bizonyos szolanin nevű méreganyag termelődött benne. Az ilyen zöld foltokat kivágva a gumó többi része nyugodtan elfogyasztható. Főzés után a zöld víz is ezt jelzi.