226. Fertő-tó kincsei fél perc videón
Az eurázsiai sztyepptavak legnyugatibb képviselője a Fertő-tó és partvidéke, amely 2001 óta a világörökség része.
Az eurázsiai sztyepptavak legnyugatibb képviselője a Fertő-tó és partvidéke, amely 2001 óta a világörökség része.
Az Isten homlokaként emlegetett Hortobágy hazánk első és legnagyobb nemzeti parkja. Miért lett a pusztaság a világörökség része? Videó.
A pompás rézvirág (Zinnia) hagyományos, magyar vidéki kertek egyik nyári kedvelt dísze. Így gondozzuk, hogy rengeteg virágot hozzon!
Sebes folyók, lusta mellékágak, zátonyszigetek, átéri erdők, gemenci holtágak, ligeterdők, mocsárrétek, homokpuszták, dombvidéki erdők egyedi növény- és állatvilág. Videón is bemutatjuk.
A finom sajtok fogyasztása önmagában is nagy élvezetet nyújt. Ha ízükbe belecsempésszük a napérlelt fűszernövények aromás leveleit, még nagyobb élményben lehet részünk. Sajtpácolási ötletek következnek!
Kedves Zsolt! Jó volna tudni, hogy kár- vagy kórképről van szó, magyarul állat okozza-e a kártételt vagy esetleg betegség. Amennyiben a hárs leveleit apró, meztelen csigára emlékeztető zöldes színű lárvák rágják, akkor kis hárs-levéldarázzsal van dolga. A védekezés ellene a károsítás megkezdésekor kell, hogy elkezdődjön (Bi-58 EC vagy Mospilan 20 SP vagy Nomolt 15 SC) szerekkel. Ha esetleg a hárs levelének színén sárgás, enyhén felpúposodó foltok keletkeznek, a foltok fonáki oldalán pedig fehér, később vöröses szövedék jelenik meg, akkor hárs-gubacsatka a kártevő. Ez ellen kihajtáskor, illetve utána 1-3 alkalommal kéthetes időközént kellene (kellett volna) védekezni Vektafid A növényvédő szerrel. Ha betegségről van szó, a következők jöhetnek számításba, amelyek száradással, levélhullással járnak: - a hárs mikoszferellás levélfoltossága: ilyenkor a levélen 2-4 mm átmérjű, kör alakú, apró feketésbarna foltok láthatók, a foltok udvara sárgás. A levél fokozatosan sárgul, majd lehullik. - a hárs gnomóniás betegsége: a levelek érközeiben jelentkeznek a csaknem kör alakú barna szegélyű, barna foltok. Ez ellen a két betegség ellen egyformán kell védekezni. A lehullott beteg leveleket a nyugalmi időszakban meg kell semmisíteni. Kémiai védelemre általában csak faiskolákban van szükség (cineb, propineb és kaptán hatóanyagú szerekkel).
A gyertyavirág (Ceropegia woodii) eléggé fényigényes növény, valószínűleg sötétebb helyen van tartva. Nyáron szabadban célszerű tartani, félárnyékos helyen. Átültetni nem kell sűrűn, de a meleg hónapokban bármikor lehet. Laza, homokos talajba ültesse. A száron kis gumókat is hoz, ezekkel is lehet szaporítani. Ha sűrűbbre akarja nevelni, akkor a szárat tekerje bele a cserébe 1-2-szer, kis kaviccsal fogassa le, a szártagok szépen legyökereznek.
Abban az esetben igen, ha a padlás nem túl meleg! A fokhagymát füzérbe vagy csokorba kötve és felaggatva tárolhatjuk a kamrában, fészerben vagy a padláson. Meleg konyhában a fejek könnyen romlanak, száraz helyen pedig teljesen kiszáradnak.
A képen látható növény a díszeslevelű csillagvirág (Scilla violacea), Dél-Afrikában élő hagymás. A szárazságot jól tűri, heti 2 alkalommal elég meglocsolni kánikulában is. Jól drénezett talajt igényel, tartalmazzon homokot vagy perlitet a virágföld mellett. A képen látható növény nagyon megnyúlt, több fényt kell neki biztostani, hogy kompaktabb legyen.
Nehéz egyértelmű választ adni, ugyanis a tartási körülmények nem ismertek (szobában vagy szabadban tartott, ablak előtt, van-e légmozgás stb.), ezért inkább azt írom, hogy mit nem szabad tenni a bimbóit fejlesztő növénnyel! - Nem szabad a helyéről sem elmozdítani, sem elforgatni, - nem kaphat huzatot, viszont feltétlen szükséges egy kis enyhe légmozgás, - nem bírja a füstöt, - ha szobában tartjuk, minden romlandó gyümölcsöt ki kell vinni a helyiségből a fejlődő etiléngáz miatt, - a fejlődő bimbókat nem érheti víz még spriccelés formájában sem, - a virágszár fejlődésének kezdetekor a tápanyag-összetételt változtatni kell kálium-túlsúlyosra. Remélem a hibaokok ebből kiszűrhetők lesznek.