226. Fertő-tó kincsei fél perc videón
Az eurázsiai sztyepptavak legnyugatibb képviselője a Fertő-tó és partvidéke, amely 2001 óta a világörökség része.
Az eurázsiai sztyepptavak legnyugatibb képviselője a Fertő-tó és partvidéke, amely 2001 óta a világörökség része.
Az Isten homlokaként emlegetett Hortobágy hazánk első és legnagyobb nemzeti parkja. Miért lett a pusztaság a világörökség része? Videó.
A pompás rézvirág (Zinnia) hagyományos, magyar vidéki kertek egyik nyári kedvelt dísze. Így gondozzuk, hogy rengeteg virágot hozzon!
Sebes folyók, lusta mellékágak, zátonyszigetek, átéri erdők, gemenci holtágak, ligeterdők, mocsárrétek, homokpuszták, dombvidéki erdők egyedi növény- és állatvilág. Videón is bemutatjuk.
A finom sajtok fogyasztása önmagában is nagy élvezetet nyújt. Ha ízükbe belecsempésszük a napérlelt fűszernövények aromás leveleit, még nagyobb élményben lehet részünk. Sajtpácolási ötletek következnek!
Télen a gyomirtók használata azért eredménytelen, mert a növények nedvkeringése annyira lelassul, hogy a vegyszerek nem érik el hatásukat. Az ecetfa egyébként is olyan életerős növény, hogy egy "sima" gyomirtó nem lesz 100%-ig hatásos ellene. Sajnos látványos megoldás csak a gyökerek, gyökérsarjak tökéletes eltávolítása után várható.
Az aranyeső (Laburnum) a magyar nevét aranysárga, lecsüngő fürtvirágzatáról kapta. Két faj tartozik ide: a havasi aranyeső (Laburnum alpinum) és a közönséges aranyeső (Laburnum anagyroides). Kerti növényként általában az ezek keresztezésével kapott hibridet, a hosszúfürtű aranyesőt (Laburnum × watereri) ültetik. Az aranyvessző (Solidago) – más nevein aranyos istápfű, mezei aranyos vessző, veres gyűrűfű. Ismert gyógynövény, élénksárga virágai miatt viszont főleg dísznövénynek termesztik. Aranyfa (Forsythia viridissima) amit a legtöbbet láthatunk: vesszőinek hosszában olyan bőségesen hozza aranyszínű virágait, hogy az egész bokor szinte vakít a napsütésben. Az aranyfa virágzik a legkorábban, és ezért a kertekben nagyon népszerű, széles körben ismert és elterjedt cserje.
A talajban élő élősködőktől a legegyszerűbben a talaj cseréjével lehet megszabadulni. A meglévő talajt a beültetés (felhasználás) előtt a talajt 100 °C körüli gőzben 30-40 pereces kezeléssel mentesíteni lehet a kártevőktől. A kezelés háztartási sütőben is elvégezhető. Remélhetőleg megtérül a sok ráfordított energia és túléli a fikusz a kezelést.
A növény a Paphiopedilumok nemzetségéhez tartozik(valószínű egy nagyvirágu hibrid),amely elvirágzása után hozott uj sarjnövény felnőtté válásakor (időtartama kb.9 hónap) fog újból virágozni .nem ragaszkodik az átlátszó cseréphez.hőmérsékleti igénye:15-25 fok.Nem pára és fényigényes,nem szereti ha a levelei vizesek.
A lemosó permetezést a téli fagyok elmúltával, közvetlenül a rügyfakadás előtt ajánlatos elvégezni, mert a károsítók is ilyenkor kezdik meg élettevékenységüket és a meglazult rügypikkelyek alá könnyebben behatolnak a növényvédő készítmények. A szőlő- és a gyümölcsültetvényekben régóta ismert, fontos védekezés az őszi lemosó permetezés is, ennek ellenére kevesen végzik el a lombhullás végén ezt a kezelést. Emiatt a szőlőben sok a tőkepusztulás, gyümölcsöseinkben is könnyebben terjednek a gutaütésszerű pusztulások, és egyéb súlyos betegségek. De-mint a csatolt cikkben olvashatja- téli permetezést is csinálhat.