236. A datolyaszilvás kenyér receptje
A datolyaszilva egy igazán rendkívüli őszi és téli gyümölcs, melyet nyersen vagy meghámozva egyaránt lehet fogyasztani, de péksütikhez is felhasználható.
A datolyaszilva egy igazán rendkívüli őszi és téli gyümölcs, melyet nyersen vagy meghámozva egyaránt lehet fogyasztani, de péksütikhez is felhasználható.
Már mindannyian tudjuk, hogy a fehér kenyér helyett teljes kiőrlésűt kellene ennünk, de mit tegyünk, ha olyan jól esik egy szelet ropogós félfehér? Nagyobb kérdés az, hogy gyermekünknek a kifli-csücsök után milyen gabonaféléket adjunk, mi az, amivel nem csak egészségüket őrizhetjük meg, de a helyes táplálkozás alapjait is elültethetjük bennük.
Új hagyományt teremtve, a szilva és az abból készült hungarikum, a szilvapálinka játssza a főszerepet a VI. Budapesti Pálinkafesztiválon, május 5-8 között. A látogatók az elmúlt évekhez hasonlóan ismét több száz párlat közül válogathatnak, de újdonságként megkóstolhatják az Év Szilvapálinkáját is, amelyet közösen készítenek Magyarország pálinkafőzői.
Díszkertek, előkertek vagy utcafrontok kialakításakor mindig érdemes átgondolni, hogy milyen fákat vagy cserjéket szeretnénk oda ültetni. Cikkünkben Megyeri Szabolcs kertészmérnök két különleges díszfát/cserjét ajánl a figyelmünkbe!
Az ideális környezet a zöldségek számára, ha a konyhakert déli fekvésű vagyis, ha napsütéses helyen terül el. Ellenben, ha nem áll rendelkezésre egy ilyen terület, akkor a siker kulcsa abban rejlik, hogy a kertésznek olyan zöldségeket kell termesztenie, amelyek kevesebb napfényt igényelnek.
Érdemes a magot csíráztatás előtt vízbe áztatni, ez felgyorsítja kissé a folyamatot. A külső kemény héjat érdemes megkarcolni, bemetszeni, viszont így a gomba- vagy más fertőzés veszélye is felléphet, ezért érdemes steril (nem más növény vagy kertjünk földjét felhasználni) virágföldet használni. Általában azt szokták tanácsolni a magok elültetésekor, hogy a magot úgy ültessük el, hogy a csírakapu vízszintes helyzetben legyen. Növekedési problémák léphetnek fel, ha helytelenül helyezzük el a magokat. Továbbá ügyeljünk arra is, hogy a csírázáskor a növény ne ütközzön semmilyen akadályba (kő, más szilárdabb anyag), ami megakadályozhatná a növekedését. A magokat nem szabad sokáig tárolni, mivel 3 hónap után a csírázó képességük drasztikusan csökkenésnek indul. A csírázási idő nagyon változó: 1-5 hónap.
Kedves Balázs Béla! Igen, oltatlan. Minden növény esetében - amit oltással, szemzéssel szaporítanak - mindig van egy alapfaj, ezt nevezik alanynak, és ebbe helyezik a fajtát. A fajta kifejezés a természetben nem létezik, minden fajtát, legyen az állat, vagy növény egytől-egyig az ember hozta létre. Jó példa erre a rózsa, vagy akár az őszibarack. Ilyen növény nincs is, hanem mandula fára oltják a barack fajtát és abból lesz különböző méretű, ízű, tenyészidejű stb. Ezeket a tulajdonságokat az emberek ruházzák fel. Az oltás és szemzés két különböző dolog! Az oltásnál (aminek sok módszere van) két fás részt "illesztenek" össze, a szemzésnél (pl. a rózsáknál) egy fiatal alanyra szó szerint 1 db szemet behelyeznek a börszövet alá, majd viasszal, vagy rafiával rögzítik és onnan az a szem fog nőni, a kertésznek arra kell törekedni, hogy az maradjon domináns. Nagyon vicces az amikor egy díszszilva például két oldala különböző színű. Láttam már olyat, hogy jobb oldalon zöld, a bal oldalon vörös volt a lomb! A sok kérdésére pedig szívesen válaszolok, hiszen ezért vagyunk! Az olajfát egyébként ritkán szaporítják magról, szinte mindig dugványról. Ha viszont az oltott részekből van a dugvány, akkor az is az a fajta lesz, mert a dugványozás nagy előnye (minden növény esetében), hogy a fajta azonosság garantálható, mivel ugyanannyi kromoszóma szám lesz a dugványban, mint az anya növényben, tehát ez vegetatív szaporítási mód, hasonlóan a tőosztáshoz, bújtáshoz és sarjadzáshoz. A magvetés pedig generatív módja a szaporodásnak, tehát ott azért olyan változatos például az árvácska, ami ráadásul egy hibrid! A latin nevekben a "X" minden esetben a hibridet jelenti! Az árvávska latin neve: Viola X wittrokiana. A díszcsalán: Coleus X hybridus, de itt a "hybridus" szócska is a végtelen variabilitást jelenti! Kapcsolódó cikkek: Gyümölcsfák szemzése lépésről-lépésre kezdőknek Gyümölcsfák szemzésének tavaszi munkálatai (képek lépésről-lépésre) Csodagyümölcsös: 57 fán 300 gyümölcsfajta
Kedves Kerttulajdonos! Az ültetési távolság valóban nagyon kevés. Ilyenkor előfordulhat, hogy később az erős oldalgyökerek "megemelik" a kerítés lábazatát. Javaslom, hogy tavasszal minden irányból, egyformán vágja vissza az oldalhajtásokat kb. a felére. Ezt minden évben megismételve sűrű szerkezetű, keskeny sövényt fog kapni, amely - ha a növények oldalt már összeértek - sövénynyíróval vágható.
Üdvözlöm! A válaszom: de! A gyümölcsfák már lassan el is virágoznak, de ha rugalmasak a vesszők, tehát nem törnek el hajlításra, akkor még élő szövetek vannak a fában, tehát él. Ha esetleg az ágak reccsenve törnek, akkor elpusztultak és cserére szorulnak!
Tisztelt Vasvári Tibor! Szeretném kérni, hogy képet csatoljon a problémáról. A lekezelés semmiképp sem árt, főleg, ha valahol meg lett bontva a kéreg. Köszönettel: Növényorvos